Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Torzsa István: A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei
Torzsa István „A KNDK Kormánya a magyar fél miatt a két ország között kialakult abnormális helyzet rendezése érdekében határozottan követeli, hogy a Magyar Népköztársaság Kormánya mondjon le állandó képviselet létrehozásáról, amiben megállapodott Dél-Koreával, és ne létesítsen vele diplomáciai kapcsolatot." Magyar Országos Levéltár, 003764/8/1988. 60. doboz. 35 Magyar Országos Levéltár, 003764/26/1988. 60. doboz. 36 Az MSZMP KB 1988. november 22-i határozata azt ajánlotta a Minisztertanácsnak, hogy hatalmazza fel a Külügyminisztériumot, hogy tárgyalásokat kezdjen a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről a Koreai Köztársasággal. Ezt követően a PB 1988. december 27-i határozatában helyeselte, hogy a KUM tárgyalásokat folytasson a Koreai Köztársaság Külügyminisztériumával a diplomáciai kapcsolatok felvételének feltételeiről, majd állapodjon meg a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről és nagykövetek cseréjéről. E felhatalmazások alapján Horn Gyula 1988. december 27-29. között Budapesten tárgyalást folytatott a dél-koreai külügyminiszter első helyettesével a feltételekről. A Minisztertanács 1989. január 10-én kelt, 3007/1989. sz. határozata egyetértett azzal, hogy a Magyar Népköztársaság nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Koreai Köztársasággal, és felhatalmazta a külügyminisztert, hogy e tárgyban előterjesztést tegyen a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. Az Elnöki Tanács 1989. január 27-i, ET114/1989. számú határozata felhatalmazta dr. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság között a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet aláírja. Diplomáciai kapcsolatok létesítése a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság között. Magyar Országos Levéltár, 0072/1989 és 0072/2/1989.60-as doboz. 37 Korea Herald, 1989. február 2. és Népszabadság, 1989. február 2. 38 A Nodon Színműn 1989. február 2. és 5. közötti számai. 39 Korea Herald, 1989. február 5. Li In Gju külügyminiszter-helyettes 1989. február 2-án este 6 órára kérette be Kornidesz Mihály nagykövetet, akinek átadott egy jegyzéket, amely többek között az alábbiakat tartalmazta: „A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Külügyminisztériuma közli az önök Külügyminisztériumával, hogy kormányunk bejelenti azon döntését a Magyar Népköztársaság kormányának, melynek értelmében nagyköveti szintről ügyvivői szintre csökkenti Magyarországgal való diplomáciai kapcsolatunkat, s hivatalosan visszahívja az önök országában akkreditált nagykövetünket. Kérjük a magyar felet arra, hogy hívja vissza a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban akkreditált nagykövetét, s tegyen megfelelő intézkedést." II. 2-i RT távirat: KNDK-jegyzék diplomáciai kapcsolatok szintjének csökkentéséről. Magyar Országos Levéltár, 00841/1989. 51-es doboz. 40 Korea Herald, 1991. március 26. 41 Korea Annual, i. m. 1991. 42 Göncz Árpád 1990. november 14. és 17. között járt Koreában. Látogatásáról az akkori sajtó részletesen beszámolt. 43 A Külügyminisztérium 1989. július 10-én jegyzéket adott át a KNDK budapesti ideiglenes ügyvivőjének, amelyben közöltük, hogy 1989. augusztus 10-i hatállyal felmondjuk a KNDK-val 1956-ban kötött, 1967-ben részben kiterjesztett, a diplomata, szolgálati, valamint a hivatalos célból magánútlevéllel utazók vízummentességéről szóló megállapodást. Erre július 18-án érkezett a phenjani válasz, amely úgy szólt, hogy a KNDK 1989. augusztus 1-i hatállyal szünteti meg a vízummentességi megállapodást. A magyar-KNDK részleges vízummentességi egyezmény felmondása. Magyar Országos Levéltár, 002491/1989. 51. doboz; Érvek a vízummentességi megállapodás felmondása mellett a MNK és a KNDK között. Magyar Országos Levéltár, 002441/1/1989. 51. doboz. 44 An Min Szu, a KNDK Külügyminisztériumának területi főosztályvezetője phenjani ügyvivőnkkel közölte, hogy „bizalmas értesüléseink szerint minden KNDK-beli állampolgárra egy-egy titkos rendőrt osztottak be. Ezzel a tevékenységgel a magyar hatóságok a nemzetközi jog, a diplomaták mentelmi jogának megsértésével súlyosan veszélyeztették a KNDK állampolgárainak biztonságát. A nemzetközi gengszterizmus banditái cselekszenek így". A hivatalos magyar válasz szerint a délkoreai államfő budapesti látogatásakor alkalmazott biztonsági intézkedéseket a korábbi dél-koreai 226 Külügyi Szemle
