Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Torzsa István: A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei
Torzsa István aki megerősítette az 1 Mrd USD összértékű gazdasági együttműködésre vonatkozó magyar igényt, a dél-koreai politikus pedig a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvételét szorgalmazta.10 (A megbeszéléseken a koreai fél 400 millió USD-t ajánlott hitel formájában, míg a magyar oldal 800 millió dollárra csökkentette elvárását.)11 Kétoldalú kapcsolataink normalizálását követően elhangzottak olyan megjegyzések, hogy Dél-Korea pénzért vette meg a magyar elismerést, míg mi eladtuk magunkat. Ennek ellentmond Grósz Károly kijelentése, aki a nála júliusban udvariassági látogatást tett Park Chul Unnak, aki akkor is sürgette a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvételét, azt mondta: „Ne akarják pénzzel megváltani kapcsolatainkat, mi sem akarjuk megvásárolni. A jól alakuló együttműködéssel párhuzamosan, fokozatosan fejlesszük azokat."12 A tanácsadó - a gazdasági tárgyalások mellett - előzetes tájékoztatást adott a magyar vezetésnek Roh Tae Woo elnök július 7-én elmondott külpolitikai programnyilatkozatáról.13 Az elnöki deklaráció a bevezetőben rámutatott, hogy az ország megosztottsága már addig is sok szenvedés forrása volt a Koreai-félszigeten. Ezért minden koreai számára a legszentebb feladat az ország egyesítésének elősegítése. Az ideológiában és a társadalmi berendezkedésben különböző két Korea a testvérháborút követően az egymás iránti bizalmatlanság éveiben élt. Bár az ország megosztottsága nem a koreai emberek akarata volt, az egyesítéssel nem várhatnak másokra, neki kell fogni az észak-déli megbékélés, az együttműködés kiépítéséhez. Ehhez jó hátteret biztosítottak a világban végbement pozitív változások, s történelmi lehetőséget teremtettek az áttöréshez a koreaközi kapcsolatokban is. Az elnök rámutatott, hogy a koreaiaknak nem szabad szem elől téveszteniük, hogy egy etnikumot képeznek, amelynek hagyományai, kultúrája, közös múltja több ezer évre nyúlik vissza. Az akadályok lépésről lépésre történő lebontásával elő kell segíteni az akkori, több mint hatvanmilliós nemzet egymásra találását. Roh Tae Woo ígéretet tett népének és a világnak arra, hogy mindent megtesz az ország egyesítéséért és annak érdekében az alábbi konkrét elképzeléseket vázolta és javasolta Északnak: 1. Dél mindent elkövet annak érdekében, hogy Dél és Észak lakossága, beleértve a politikusokat, üzletembereket, újságírókat, egyházi, kulturális vezetőket, tudósokat, egyetemistákat, szabadon utazhassanak s vonatkozzon ez a külföldön élő koreaiakra is. 2. Humanitárius megfontolásból még az erre vonatkozó vöröskeresztes tárgyalások sikeres befejezése előtt aktívan támogatják a családtagok felkutatását, szabad levelezésük, utazásuk biztosítását. 3. Dél megnyitja a kapukat a koreaközi kereskedelem számára, amelyet a nemzeti közösségen belüli kereskedelem formájának tekint. 4. Bízik abban, hogy a kereskedelem kiegyensúlyozott lesz, ami mindkét fél lakosságának hasznos, s Dél nem fog akadályokat támasztani a vele baráti viszonyban álló országok számára, ha nem katonai jellegű kereskedelmet építenek ki Északkal. 5. Beszüntetik az egymással vetélkedő és konfrontáló diplomáciát, és az együttműködésre helyezik a hangsúlyt annak érdekében, hogy Észak is tegyen pozitív lépéseket 214 Külügyi Szemle
