Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Erdős André: Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltás korában
Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltozás korában Márciusban jeleztük a BT nem hivatalos konzultációján, hogy a belgrádi magyar katonai attasét bekérették a jugoszláv hadsereg vezérkarához, ahol Mladic tábornok, aki a boszniai szerb fegyveres erők parancsnokának nevezte magát, tiltakozott a Boszniába való magyar katonai beavatkozás miatt. Elmondása szerint a hónap folyamán mintegy 8500 „horvát usztasa terrorista" 170 busszal Pécsre, a Mária Terézia laktanyába érkezett, hogy katonai kiképzést kapjon, majd Boszniában kerüljön bevetésre „az igaz ügyért harcoló" szerbek ellen. Bizonyítékait nem részletezte, de értésre adta, hogy Magyarország ellen olyan eszközökkel való fellépésre is lehetőség van, melyek túllépnek a diplomáciai eszközökön. A magyar felszólalás hangsúlyozta, részünkről többször cáfoltuk az ilyen fajta kiképzésekről szóló híreket, és javasoltuk, hogy a helyszínen vizsgálják ki ezeket az állításokat. Egyben azt is jeleztük a BT-nek, hogy ilyen laktanya nincs Pécsen, s rejtély, hogyan tudott volna bejutni a városba nyolc-kilencezer külföldit szállító, 170 buszból álló konvoj anélkül, hogy azt a lakosság, a városi hatóságok és a sajtó észlelte volna. Ennek a történetnek egyébként nem lett folytatása. Március végén, azt követően, hogy több boszniai települést kegyetlen bombatámadás ért, a BT határozatot fogadott el a Bosznia feletti légi tilalom megszigorításáról. A hivatalos ülésen tett felszólalásunkban kiemeltük, a nemzetközi közösségnek félreérthetetlenül jeleznie kell, hogy nem ismeri el a területi hódítás és az etnikai tisztogatás által létrehozott kész tényeket. Ki kell jelentenie, hogy a világ nem a szerb közösséget mint olyat, hanem egy precedens nélküli romboló politikai gyakorlatot, egy rendkívül veszélyes politikai fertőzést, valamint azokat a személyeket kívánja megbüntetni, akik személyes felelősséggel viseltetnek ezért. Jeleztük, hogy pár nappal korábban a Középeurópai Kezdeményezés országai Budapesten állást foglaltak a boszniai háború kérdésében, elítélték a bombázásokat és azt, hogy a boszniai szerb erők megakadályozzák a humanitárius segítség eljuttatását az arra rászorulókhoz. Végső eszközként a háború leállítására katonai akciót sürgettek az ENSZ-határozatok keretében. Ehhez hozzáfűztük, magyar részről úgy véljük, ha az agresszió folytatódik, újabb BT-határozatra lesz szükség a nehézfegyverek használatának betiltásáról és a JSZK elleni szankciók szigorúbb ellenőrzéséről. Különösen súlyos problémát jelentett Magyarország számára a Jugoszláviával szemben meghirdetett gazdasági blokád, az 1992 tavaszán bevezetett, majd ősszel kibővített szankciós rezsim további szigorítása. Az ennek ellenőrzésére a BT által létrehozott különleges bizottság 1992. decemberi jelentése kiemelte, hogy az embargó hatékony végrehajtása súlyos hatással volt és van számos ország gazdaságára, különösen azokéra, amelyek szomszédosak a volt Jugoszláviával. 1993 februárjában magyar részről levelet intéztünk az amerikai, brit és francia nagykövethez, amelyben - budapesti tájékoztatás alapján - jeleztük a BT vonatkozó határozatainak következetes végrehajtásából fakadó tetemes anyagi veszteségeinket, azokat a rendkívül súlyos problémákat, melyeket e határozatok a magyar gazdaságnak okoznak. Fontos mozzanatként a levél azt is hangsú2009. tavasz 203
