Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Erdős André: Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltás korában

Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltozás korában Márciusban jeleztük a BT nem hivatalos konzultációján, hogy a belgrádi magyar ka­tonai attasét bekérették a jugoszláv hadsereg vezérkarához, ahol Mladic tábornok, aki a boszniai szerb fegyveres erők parancsnokának nevezte magát, tiltakozott a Boszniába való magyar katonai beavatkozás miatt. Elmondása szerint a hónap folyamán mintegy 8500 „horvát usztasa terrorista" 170 busszal Pécsre, a Mária Terézia laktanyába érkezett, hogy katonai kiképzést kapjon, majd Boszniában kerüljön bevetésre „az igaz ügyért harcoló" szerbek ellen. Bizonyítékait nem részletezte, de értésre adta, hogy Magyaror­szág ellen olyan eszközökkel való fellépésre is lehetőség van, melyek túllépnek a dip­lomáciai eszközökön. A magyar felszólalás hangsúlyozta, részünkről többször cáfoltuk az ilyen fajta kiképzésekről szóló híreket, és javasoltuk, hogy a helyszínen vizsgálják ki ezeket az állításokat. Egyben azt is jeleztük a BT-nek, hogy ilyen laktanya nincs Pé­csen, s rejtély, hogyan tudott volna bejutni a városba nyolc-kilencezer külföldit szállító, 170 buszból álló konvoj anélkül, hogy azt a lakosság, a városi hatóságok és a sajtó ész­lelte volna. Ennek a történetnek egyébként nem lett folytatása. Március végén, azt követően, hogy több boszniai települést kegyetlen bombatáma­dás ért, a BT határozatot fogadott el a Bosznia feletti légi tilalom megszigorításáról. A hivatalos ülésen tett felszólalásunkban kiemeltük, a nemzetközi közösségnek félre­érthetetlenül jeleznie kell, hogy nem ismeri el a területi hódítás és az etnikai tisztogatás által létrehozott kész tényeket. Ki kell jelentenie, hogy a világ nem a szerb közösséget mint olyat, hanem egy precedens nélküli romboló politikai gyakorlatot, egy rendkívül veszélyes politikai fertőzést, valamint azokat a személyeket kívánja megbüntetni, akik személyes felelősséggel viseltetnek ezért. Jeleztük, hogy pár nappal korábban a Közép­európai Kezdeményezés országai Budapesten állást foglaltak a boszniai háború kérdé­sében, elítélték a bombázásokat és azt, hogy a boszniai szerb erők megakadályozzák a humanitárius segítség eljuttatását az arra rászorulókhoz. Végső eszközként a háború leállítására katonai akciót sürgettek az ENSZ-határozatok keretében. Ehhez hozzáfűz­tük, magyar részről úgy véljük, ha az agresszió folytatódik, újabb BT-határozatra lesz szükség a nehézfegyverek használatának betiltásáról és a JSZK elleni szankciók szigo­rúbb ellenőrzéséről. Különösen súlyos problémát jelentett Magyarország számára a Jugoszláviával szem­ben meghirdetett gazdasági blokád, az 1992 tavaszán bevezetett, majd ősszel kibővített szankciós rezsim további szigorítása. Az ennek ellenőrzésére a BT által létrehozott kü­lönleges bizottság 1992. decemberi jelentése kiemelte, hogy az embargó hatékony vég­rehajtása súlyos hatással volt és van számos ország gazdaságára, különösen azokéra, amelyek szomszédosak a volt Jugoszláviával. 1993 februárjában magyar részről levelet intéztünk az amerikai, brit és francia nagykövethez, amelyben - budapesti tájékoztatás alapján - jeleztük a BT vonatkozó határozatainak következetes végrehajtásából fakadó tetemes anyagi veszteségeinket, azokat a rendkívül súlyos problémákat, melyeket e ha­tározatok a magyar gazdaságnak okoznak. Fontos mozzanatként a levél azt is hangsú­2009. tavasz 203

Next

/
Thumbnails
Contents