Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Erdős André: Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltás korában
Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltozás korában vagy dzsibuti BT-kollégáinkra gondoltunk... Egy ízben négyszemközt szóvá is tettem a francia nagykövetnek, ha már egyszer Magyarország a BT tagja, s talán több tapasztalata van Jugoszlávia vonatkozásában, mint a testület legtöbb tagjának, nyugati barátaink, a NATO, illetve az EU BT-ben helyet foglaló tagországai ezzel kapcsolatos kezdeményezéseiket megelőzően miért nem konzultálnak velünk? Hátha történelmi kapcsolódásunkból, földrajzi közelségünkből fakadó ismereteink hozzá tudnak járulni a nyugati elképzelések, javaslatok célirányosságához. De hiába, a későbbiekben is tapasztalhattuk, hogy nyugati részről a BT-ben nemigen tudtak mit kezdeni újsütetű barátaikkal, annál is inkább, mert a délszláv válság kezelésében a három nyugati állandó tag között sem volt meg mindig az összhang, hogy a „közös" európai külpolitikáról vagy a Londont és Párizst egyre jobban irritáló sajátos amerikai hozzáállásról ne is beszéljek. Másrészt, a BT működési mechanizmusában nagyon éreztették hatásukat a nem állandó tagok hátrányára évtizedek alatt kialakult megkövesedett tevékenységi formák. Erre a körülményre utaltunk egy márciusi zártkörű BT-konzultáción, miszerint küldöttségünk a Biztonsági Tanácsot a kollektív bölcsesség, az egyeztetett akciók szervének tekinti, ami nézetünk szerint nem összeegyeztethetetlen a BT-nek az Alapokmány 23. cikke szerinti összetételével. Minden olyan esetet üdvözlünk, amikor a BT ilyen módon és szellemben cselekszik, s sajnáljuk, amikor az ezen megközelítéssel szembemenő jeleket tapasztalunk. Utaltunk általunk előterjesztett konkrét javaslatokra is, melyeket az az elképzelés motivált, hogy a testületben elősegítsük a 15-ös keretű akciókat, s sajnálatunkat fejeztük ki, hogy e javaslatok kedvező visszhang nélkül maradtak. A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi bíróság felállítása kapcsán magyar részről februárban a BT nem hivatalos konzultációján hangsúlyoztuk, hogy az emberi jogokat megsértő személyek felelősségre vonása részét kell hogy képezze a konfliktus igazságos és tartós rendezésének. Rámutattunk arra, az a mód, ahogy a nemzetközi közösség kezeli a délszláv problémákat, elkerülhetetlenül befolyásolni fogja, megkönnyítheti, vagy ellenkezőleg, fájdalmasabbá teheti a lélektani sebek gyógyulását. Májusban pedig a testület hivatalos ülésén üdvözöltük a bíróság létrehozásáról elfogadott BT-ha- tározatot, amely, mint mondtuk, nem közösségek, hanem személyek, mégpedig olyan személyek felelősségre vonását teszi lehetővé, tekintet nélkül etnikai hovatartozásukra, akik a polgári lakosságot pusztítják, etnikai tisztogatást folytatnak, elzárják ostromlott települések vízellátását, tudatosan pusztítanak kulturális vagy vallási javakat. Február végén zártkörű megbeszélésen Magyarország és Venezuela hívta fel a BT figyelmét a Kelet-Boszniában kialakult helyzetre. Magyar részről elmondtuk, hogy az itt található Cerska és Srebrenica eleste küszöbön áll, és a két település helyzete a BT tehetetlenségét tükrözi. A két küldöttség BT-elnöki nyilatkozatot fogadtatott el, amely követelte a boszniai szerb támadások leállítását, és további lépéseket helyezett kilátásba. Sem az elnöki nyilatkozat, sem a megelőző napokban indított amerikai humanitárius légihíd nem tudta azonban megakadályozni Cerska március első napjaiban 2009. tavasz 201
