Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában
Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a „Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Azsiában zeti azonosságtudat kialakításának ideje volt, s ez a hosszadalmas folyamat máig sem zárult le. Nemzetállami előzményekkel nem, inkább vallási és törzsi hagyományokkal bíró országokként és a cári Oroszország, majd a Szovjetunió erőszakos civilizáló aktivitásának célpontjaiként a térség államai mozgásterük hirtelen megnövekedését a szovjet modelltől való eltávolodásra, új minták keresésére is felhasználták. Ebbe igyekeztek minél aktívabban bekapcsolódni a nyugati jogállami, emberi jogi normákat közvetítő amerikai és nyugat-európai országok és donorszervezetek, a nyelvi-kulturális rokonságra építő Törökország, a vallási kötődéseket hangsúlyozó - és a kőolaj- és földgázkitermelésben komoly szakértelemmel rendelkező - arab országok és Irán. A regionális reintegrációban érdekelt Oroszország ennek egyik elengedhetetlen eszközeként tekint a kulturális kapcsolatrendszerre,53 és az elsősorban gazdasági-kereskedelmi eszközökkel pozíciókat szerző Kína civilizáló befolyása is egyre erőteljesebben érződik. A közép-ázsiai államok értelmiségének, következő politikusgenerációjának kinevelése fontos tényezője államberendezkedésük, jogrendszerük, külpolitikai orientációjuk alakulásának. Miután az itteni országok még nem határozták meg fejlődésük fő irányát, a térségbeli befolyás erősítésében érdekelt országok a civil társadalom erősítéséhez nyújtott támogatásokkal, ösztöndíjakkal, oktatási és kulturális együttműködések szorgalmazásával is próbálnak hatni a folyamatokra. A közép-ázsiai országokban manapság már az állami vezetők esetében sem ritka a Kínában szerzett felsőfokú végzettség (mint Karim Maszimov kazah miniszterelnöknél), de gyakori az öböl menti országok vagy az Egyesült Államok, Nyugat-Európa felsőoktatási intézményeiből kikerülő diplomás is. Egyre-más- ra születnek a megállapodások orosz egyetemek közép-ázsiai (például legutóbb türkme- nisztáni, tádzsikisztáni) filiáléinak megnyitásáról, diákcserékről. A 2007/2008-as tanévre Oroszország 330 ösztöndíjat biztosított a kirgiz hallgatóknak orosz felsőoktatási intézményekben,54 Kazahsztán 2005-2010-re szóló oktatásfejlesztési programja pedig állami forrásokból 3000 kazah fiatal kiküldését irányozza elő „Kelet-Európa és Oroszország legjobb egyetemeire".55 Kínában is sok kazah diák tanul (a határ mindkét oldalán élő ujgurok és kazahok közötti helyi kapcsolatoknak köszönhetően is), Biskekben pedig a kirgiz mellett amerikai, orosz és török egyetem is működik. Türkmenisztán nemzetközi oktatási kapcsolatainak legfőbb partnerei a kínai, török, malájziai, ukrán és orosz felsőoktatási intézmények; Oroszország hetven szakterületen képez leendő türkmén értelmiségieket.56 A közép-ázsiai országok erősen központosított, az állam meghatározó szerepvállalására épülő, tekintélyelvű berendezkedésétől nem idegen a kínai modell. Türkmenisztán előző elnöke, Sz. Nyijazov „Türkménbasi" utolsó időszakában maga is foglalkozott bizonyos reformok bevezetésének gondolatával, amelyek megtervezését kínai szakértők segítették volna. Ennek az iránynak a továbbélését mutatja, hogy az országban folyó alkotmánymódosítási folyamat keretében G. Berdimuhammedov elnök 2008. július 21-én a törvényhozás alkotmányügyi bizottsága előtt kijelentette: Türkmenisztánban az „irányított kapitalizmus" kínai modelljét kell meghonosítani.57 2009. tavasz 159
