Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában
Makkaxj Lilla A tanulmány célja, hogy vázolja, a térség folyamataira legnagyobb befolyással bíró országok (Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország) milyen téren, milyen eszközökkel és mekkora sikerrel igyekeznek befolyásukat növelni Közép-Ázsiában. A „Nagy Játszma” főszereplői Amerikai Egyesült Államok A régió korábban nem tartozott a Washington számára megkülönböztetett fontosságú térségekhez, Kína gazdasági és pénzügyi szerepének erősödése, a térségbeli hagyományos orosz befolyás ideiglenes gyengülése és az új államok útkeresése, továbbá az energiahordozók iránti igény növekedése, majd pedig a közvetlen szomszédságukban lévő Afganisztánnak az amerikai külpolitika figyelmébe kerülése és a régió biztonság- politikai jelentősége azonban felértékelte ezt a területet. Az amerikai külügyminisztérium térséggel foglalkozó helyettes államtitkára így utalt erre: „Kétségtelen, hogy Közép-Ázsia meghatározó jelentőséggel bír az Egyesült Államok nemzeti érdekeire nézve. Politikánk célja, hogy a térség népei és nemzetei számára lehetőségeket biztosítsunk. Támogatjuk, hogy a teljesen szuverén, stabilan demokratikus nemzetek a világgazdaság szereplőiként, egymással, az Egyesült Államokkal és partnereinkkel együttműködve növeljék regionális biztonságukat és stabilitásukat. Nem úgy tekintünk Kazahsztánra vagy bármelyik másik közép-ázsiai nemzetre mint valamely másik állam speciális befolyási övezetére, kapcsolataink alapját nem a más hatalmakkal való versengés képezi."4 Az Egyesült Államok kezdetben a befektetési/üzleti célok mellett elsősorban a nyugati típusú demokratikus jogállami berendezkedés modelljének meghonosítását tartotta szem előtt a régióban, amit a közép-ázsiai országoknak 1992 és 2007 között összesen több mint 1,5 milliárd USD értékben az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló demokratikus intézményrendszer, a piacgazdaság feltételei és a befektetési környezet, az oktatás és az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez nyújtott támogatással igyekezett elősegíteni.5 2001. szeptember 11., a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, az afganisztáni tálibok szerepe a szélsőséges iszlám mozgalmak utánpótlásképzésében azonban a washingtoni diplomácia számára a térségben prioritássá tette a terrorizmus, illetve az Afganisztánnal szorosan összekapcsolódó illegális drog-, fegyverkereskedelem és migráció elleni küzdelmet. A gazdag közép-ázsiai szénhidrogénforrásokhoz való hozzáférés, a meglévő, elsősorban északra, Oroszországon át vezető szállítási útvonalak diverzifikálása, déli és nyugati irányba való kiterjesztésük, ezáltal a régió „kinyitása" Dél-Ázsia felé olyan további stratégiai szempontok, amelyekben az Egyesült Államok érdekei a leginkább szembekerülnek a térségben meghatározó másik két hatalom, Kína és Oroszország céljaival. 146 Külügyi Szemle
