Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában
Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a „Nagy r Játszma" újabb fejezete Közép-Azsiában Makkay Lilla A tanulmány nem tekinti feladatának, hogy az Ázsia szívében jelenleg megfigyelhető folyamatok gyökereit teljeskörűen feltárja, és megkíséreljen megbízható előrejelzésekkel szolgálni a következő évek várható fejleményeire vonatkozóan. Arra vállalkozik csupán, hogy - miként a világháló segítségével utolérhető népszerű program teszi, amellyel számítógépünk előtt ülve pásztázhatjuk glóbuszunkat, hol kisebb, hol nagyobb felbontású képek segítségével ismerkedve a felszíni viszonyokkal - rögzítsen bizonyos főbb körülményeket és tendenciákat, amelyek 2008 közepén a régió fejlődésének irányait jelzik. A szakirodalomban immáron közhellyé vált „Nagy Játszma" kifejezést - a térségben a 19. században zajló brit-orosz versengést jellemezve - Rudyard Kipling Kim című kisregénye tette a nagyhatalmak befolyási övezetért folytatott küzdelmének metaforájává. Noha a párhuzam csak részleges, a 21. század elején ismét a régió iránti megnövekedett érdeklődésnek, különböző eszközökkel és területeken zajló pozíciószerzésnek, politikai, gazdasági és kulturális befolyásért folytatott küzdelemnek vagyunk tanúi. Vizsgálódásunk tárgyát a Kaszpi-tengertől az Altáj-Tiensan-Pamír-Hindukus hegyvonulatokig terjedő, északon a Volga és az Urál medencéje, valamint a délorosz sztyeppe, délen az Iráni-felföld és a már említett hegyvonulat láncai által határolt területen a Szovjetunió felbomlása után 1991-ben függetlenné vált közép-ázsiai országok, Türkmenisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és közvetlen környezetükkel való kölcsönhatásai képezik. A tanulmány arra keresi a választ, hogy az utóbbi csaknem két évtized és különösen az elmúlt néhány év világgazdasági és világpolitikai fejleményei miként befolyásolták annak a közép-ázsiai régiónak a fejlődését, amelyben évezredek óta különböző civilizációk, etnikumok, vallások, kultúrák kerülnek egymással kölcsönhatásba, s amely napjainkban is kínai, perzsa, szláv, türk népek, a buddhista, az iszlám és a keresztény egyházak együttélésének, Samuel P. Huntington kategorizálását1 alkalmazva, az iszlám, a kínai, a nyugati és az ortodox civilizáció találkozásának színhelye. Miként látni fogjuk, a szűkebb értelemben vett közép-ázsiai régió nem azonosítható csupán 144 Külügyi Szemle
