Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Csicsmann László: A civilizáció-kulturális tényező szerepe a 21. századi államépítési folyamatban
A civilizációs-kulturális tényező szerepe a 21. századi államépítési folyamatban A világ kulturális térképe A Samuel P. Huntington amerikai politológus munkássága kapcsán kibontakozott tudományos diskurzus különleges figyelmet fordít az egyes civilizációk értékrendjének összehasonlítására és esetlegesen a közös keresztmetszetek feltérképezésére. Az egyik legigényesebb kutatást a holland Geert Hofstede végezte el, ő öt szempont alapján hasonlította össze az országokat, illetve régiókat. Mielőtt a kutatás eredményeit ismertetnénk, röviden bemutatjuk az általa vizsgált tényezőket. 1. Az első index (Power Distance Index) azt méri, hogy a társadalmi hierarchia legalján lévő csoportok mennyire fogadják el a hatalom elosztásának egyenlőtlenségét. Az index minél magasabb értéket mutat, a hatalmi viszonyok tekintetében annál egyenlőtlenebb a társadalom. 2. A második szempont - az individualizmus/ kollektivizmus - azt vizsgálja, hogy az adott társadalomban mekkora a csoportkohézió. Az individualizmus arra utal, hogy az egyéneknek önállóan kell boldogulniuk az életben, míg a kollektivizmus azt mutatja, hogy a társadalomban az egyén csak mint a közösségének tagja létezik. 3. A harmadik tényező a nemi szerepeknek az adott társadalomban való megoszlását elemzi. 4. A bizonytalanság elkerülésének indexe az adott társadalom rugalmasságát vizsgálja. A toleráns, befogadó társadalmak nyitottabbak a változásokra, és hajlandók az új szituációkhoz alkalmazkodni. Ellenkezőjét, a kevésbé toleráns társadalmakat szigorú, merev, szinte megváltoztathatatlan szabályok jellemzik. 5. A hosszú távon való gondolkodás mutatója végül arra keresi a választ, hogy az adott társadalomban meglévő kulturális értékek inkább a rövid távhoz, vagy inkább a hosszú távhoz kötődnek-e.23 Az 1. számú ábra Japánt, az Egyesült Államokat és az arab világot hasonlítja össze a Hofstede-indexek alapján. A komparatív elemzés rávilágíthat arra, hogy a kulturális szempontok szerepet játszottak-e a japán újjáépítés sikerében, illetve az iraki államépítés kudarcában.24 A hatalmi viszonyok eloszlása tekintetében az amerikai társadalom nem tolerálja az egyenlőtlenséget, a hierarchiát, míg az arab világban általánosan elfogadott, hogy a hatalom gyakorlásából a társadalmi ranglétra alján élők ki vannak zárva. Az index nem politikai szemszögből, hanem inkább a családok és kisebb közösségek kapcsán vizsgálja a kérdést, tehát a kulturális különbségekre derít fényt. Nem meglepő, hogy az arab világ társadalmait a csoportszolidaritás (aszabijja) tartja össze, míg az amerikai társadalom a legindividualistább. A japán társadalom ebben a tekintetben is az Egyesült Államok és az arab világ között, középen helyezkedik el. A harmadik szempont esetén furcsa módon az eredmények azt szemléltetik, hogy az arab világ a legkevésbé férfiközpontú társadalom a másik kettőhöz képest. A kutatás ebben a tekintetben akár téves következtetések levonására is vezethetne, ha az adatokat nem megfelelő módon értékeljük. Az arab világ ugyanis az előző kettő index tekintetében egy sokkal zártabb társadalom képét mutatja, míg az amerikai nyitottabbnak bizonyult. A különbség éppen e két index értelmezésével érthető meg, hiszen az arab világban a férfiközpontúság állami szintre emelt, míg az amerikai társadalomban ezen értékek 2009. tavasz 9
