Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Andreides Gábor: Zűrzavar és bizonytalanság a magyar-olasz kapcsolatok történetében, 1958-1964
Andreides Gábor hogy munkáját diplomáciai területen folytassa. Simó 1958 elején érkezett a Külügyminisztériumba. A Külügyminisztérium először Párizst jelölte ki számára állomáshelyül, később azonban politikai és diplomáciai megfontolásból inkább az olasz főváros mellett döntöttek. 9 Simó Gyula visszaemlékezései (kézirat) [Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, PIL 867. f/s-257 II. kötet (a továbbiakban: PIL 867.f/s-257 II.)] 257. o. 10 A diplomáciai szokások szerint nagykövetek, főkonzulok kinevezéséhez, agréement alapján járul hozzá a fogadó állam. 11 Sík Endre (Bp., 1891. ápr. 2.-Bp., 1978. ápr. 10.) diplomata, külügyminiszter, jogász, író, történész, a történelemtudományok doktora. 1955-58-ban a külügyminiszter első helyettese, majd 1958. febr. 15-től 1961. szept. 13-ig, nyugdíjazásáig külügyminiszter. 12 A per során minden együttműködést határozottan elutasító Szilágyi József ügyét elkülönítették, és 1958. április 22-én halálra ítélték. Két nappal később, április 24-én kivégezték. Az éhségsztrájkba kezdett Losonczy Géza 1957 végén tisztázatlan körülmények között hunyt el a börtönben. 13 Telemrehívás 1958-1988 (összeáll.: Rainer M. János). Párizs-Budapest: Bibliotéka Kiadó (a továbbiakban: Tetemrehívás), 1988. 11. o. 14 MTI Arch. MTI Szig. Biz. Sajtófigyelő II. Különkiadványa, A Nagy Imre-csoport feletti ítélet visszhangja, 1958. június 17. 15 Uo. 16 Tetemrehívás 31. o. 17 Avanti! 1958. június 17.1. o. 18 A cikk sajnálatosan - ilyen esetek a magyar-olasz kapcsolatok Kádár-korszak alatti történetében előfordulnak még - súlyos sajtóhibát tartalmaz: a megemlékezéshez mellékelt fénykép a kivégzett Nagy Imre miniszterelnök helyett - „Nagy Imre leányával, Júliával és kisfiával Lászlóval 1947-ben Genfben" aláírással - a kisgazdapárt emigrációba kényszerített miniszterelnökét Nagy Ferencet ábrázolja. Ehhez hasonló „furcsaságok" fordultak elő egy esztendővel ezelőtt, 1957-ben, a Szabad Európa Rádió (SZER) és magyarországi menekültek együttműködésében elkészített Ungheria in fiamme (Magyarország lángokban) című, csaknem félórás dokumentumfilm esetében is. Az 1956-os forradalom és szabadságharc fél évszázados évfordulója alkalmából rendezett olaszországi ünnepségsorozaton szinte mindenütt (Messina, Milánó, Bologna, Velence, Finale Ligure, Róma) levetített alkotás vágóképei között a figyelmes szemlélő oda nem illő felvételeket - így például az Auschwitzi haláltábor bejáratát - fedezhetett föl. Bár ez utóbbi felvétel gyaníthatóan a szovjet- és kommunistaellenes propaganda egyik fogásaként került a dokumentumfilmbe, és kevésbé volt szó sajtóhibáról. Ám egyoldalú maradna a kritika, ha nem ismételnénk meg: a film a szovjet intervenció elleni tiltakozásként a SZER közreműködésével készült, tömegjeleneteinek nagy részét - így például a nagyhatású címerkivágási momentumot - a menekültek maguk, mintegy statisztaként játszották el. 19 L’Unita, 1958. június 18.1. o. 20 íme egy apró anekdota Fanfani külpolitikájával kapcsolatban: Amintore Fanfani 1958. júliusában otthonában, a saját írógépén megírt üzeneteket küldött például Eidesenhower elnöknek, vagy Adenauer kancellárnak úgy, hogy azokat sem a miniszterelnöki hivatal főtitkára, sem pedig külpolitikai igazgatója nem látta. Paolo Cacace: Venti anni di pditica esten italiana (1943-1963). Roma: Bonacci Editoré, 1986. 504. o. 21 Cacace, i. m. 503. o. 22 „L'indignazione del popolo italiano espressa da Pella al Senato e alia Camera". Corriere della Sera, 1958. június 19.1. o. 23 ASMAE DGAP Telegrammi ordinari 1943-1984, anno 1958 vol. 63. Ungheria Ogetto: chiamata Roma capo missione, 19/6/1958. 24 A pro memoria átadása miatt kételyeket érző magyar ügyvivő a helyzetet elsőként a római szovjet nagykövettel tárgyalta meg. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) XIX-J-1-j 1945-1964 5.d. 004427/1958 Tárgy: Tiltakozás az olasz külügyminisztériumban Pella nyilatkozata miatt Soós Lőrinc id. római ügyvivő beszámolója Róma, 1958. június 27. 174 Külügyi Szemle
