Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Hettyey András: Szomália története és a környező országok szerepvállalása 2004 óta
Szomália története és a környező országok szerepvállalása 2004 óta míthatott. Az egyiptomi támogatásra és az etiópellenes erők együttműködésére jó példa az az összehangolt akció, melynek keretében 2006 nyarán Eritrea és Egyiptom katonai kiképzőket küldött Szomáliába, akik egy Mogadishutól északra fekvő katonai bázison az UIC 3800 harcosát képezték ki. Az egész akció pénzügyi terheit a szintén etiópellenes Líbia kormánya vállalta magára. Ez a példa nélküli logisztikai művelet természetesen nem maradt titokban az átmeneti kormány előtt, amelynek akkori miniszterelnöke, Ghedi azzal vádolta meg Egyiptomot, Líbiát és Iránt, hogy terroristákat támogatnak. Jóllehet Irán nem vett részt ebben az akcióban, mégis tudomásunk van arról, hogy Teherán 2006 júliusában három alkalommal is szállított fegyvereket az UIC-nek, augusztusban pedig kétmillió dollárral támogatta az iszlamisták ügyét. Fegyverrel, lőszerrel és tagjainak kiképzésével Szíria és a Hezbollah is támogatta az UlC-t 2006-ban (a Hezbollah támogatása a szakemberek körében vitatott). A rijádi kormány tagadta ugyan, de az amerikaiak szerint szaúd-arábiai magánszemélyek jelentős összegeket utaltak az UIC egyes tagjainak. Az UIC-nak szánt támogatások - legyenek azok pénzügyi vagy hadi jellegűek - az etióp offenzíva után egy időre megszakadtak. A jelenlegi információk szerint több ország, így például Egyiptom, Líbia és Irán is, beszüntette a etiópellenes Szomáliái erők támogatását. Megalapozottan csak azt lehet kijelenteni, hogy Eritrea (és valószínűleg Katar) látja el továbbra is fegyverzettel és pénzzel a lázadókat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy teljes bizonyossággal ki lehetne jelenteni a többi UIC-szimpa- tizáns ország passzivitását. Az etióp offenzíva azonban mégis a TFG-párti országok győzelmének volt elkönyvelhető - ahogy fordítva is igaz, hogy az azóta kialakult rossz biztonsági helyzet az átmeneti kormány ellenzőinek a malmára hajtja a vizet. Akárhogy alakuljon is azonban a TFG és a lázadók sorsa, bizonyos, hogy a térségbeli államok konstruktív hozzáállása nélkül valószínűleg sosem fog a Szomáliái helyzet stabilizálódni. Egy esetleges jövőbeni Szomáliái békerendezésnek a környező országok érdekeit is figyelembe kell majd vennie - cserébe pedig a környező államoknak fel kell hagyniuk a fegyverek, lőszerek és pénz Szomáliába történő exportálásával. Összefoglalás Ha össze akarjuk foglalni a Szomáliában szerepet vállaló államok erőviszonyait, azt látjuk, hogy az átmeneti kormányt életre hívó és támogató Addisz-Abeba-Nairobi-Wa- shington-tengellyel szemben 2006 folyamán létrejött egy számos térségbeli országot tömörítő informális szövetség, amely az UlC-t támogatta a TFG ellenében. Ehhez a „szövetséghez" tartozott mindenekelőtt Eritrea, de mellette Egyiptom, Líbia és kisebb mértékig Irán és Szíria is. Ha ezekhez az országokhoz hozzászámítjuk az Aweys sejkkel jó kapcsolatot ápoló és a szomálik hagyományos gazdasági központjának számító 2008. tél 113
