Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Hettyey András: Szomália története és a környező országok szerepvállalása 2004 óta
Hettyey András Az etiópok győzelme a TFG győzelme is volt, ez a diadal azonban - és ezzel mindenki tisztában volt - csak és kizárólag az etiópok segítségének volt köszönhető. Az átmeneti kormány az etióp csapatokat követve diadalittasan vonultbe Mogadishuba, és úgy tűnt, hogy az UIC megsemmisítésével végre eljött az átmeneti kormány ideje. Yusuf és köre azonban a győzelemtől megrészegülve nem volt hajlandó a mérsékelt UIC-tagokkal és -szimpatizánsokkal tárgyalni és esetleg kooptálni őket az átmeneti kormányba. E helyett a TFG tisztviselői kijelentették, hogy nem fognak az „UIC- terroristákkal" egy asztalhoz ülni. Az átmeneti kormány így továbbra is a szomáli társadalom egy szűk rétegének a támogatását élvezte csak, pozíciója Mogadishuban- az UIC egykori „fellegvárában" - pedig különösen gyenge volt. Saját rendőrség és hadsereg híján a TFG kénytelen volt a Szomáliában maradó etióp hadseregre hagyatkozni, amelynek erői ezt a feladatot csak kényszeredetten vállalták, hisz nagyon jól tudták, hogy a szomálik többségének a szemében ők ellenséges megszállók, nem pedig a felszabadítók lesznek. Az etióp hadsereg a győzelem után ily módon roppant paradox helyzetbe került. A katonai és politikai vezetés tisztában volt vele, hogy az etióp katonák további jelenléte Szomáliában nagyon népszerűtlen a lakosság szemében, és hogy a megmaradt iszlamisták és etiópellenes erők feltehetőleg hamarosan gerillaharcot indítanak ellenük (ahogy ez hamar be is következett). Másrészről nyilvánvaló volt azonban az is, hogy a hadsereg nem vonulhat vissza, hiszen ezzel újra átengedné a terepet az UIC-nek, és akkor az offenzíva hiábavalónak bizonyul. Az etióp vezetés ezért az Afrikai Unióhoz fordult, hogy hozzon létre egy Szomáliába helyezendő békefenntartó missziót az ország pacifikálására. Etiópia ezzel két legyet ütött volna egy csapásra: köszönhetően az AU által a tehermentesítésükre küldött missziónak, Etiópia kivonhatta volna csapatai nagy részét Szomáliából, ugyanakkor a misszió jelenlétével biztosíthatta volna, hogy az ország ne kerüljön újra az iszlamisták kezére. Az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsa január 19-én hívta életre az AMISOM (African Union Mission to Somalia) névre hallgató békefenntartó missziót, amely eredetileg hat hónapos időtartamra, 8000 főből állt volna.9 Csapatokat Uganda, Burundi, Nigéria, Ghána és Malawi is ígért, 2008 nyaráig azonban csak Ugandából (1600 fő) és Burundiból (850 fő) érkeztek meg és kezdték meg működésüket az ígért csapatok. A mintegy 2400 főből álló misszió létszáma természetesen messze nem elegendő még Mogadishunak a pacifikálásához sem, így az AMISOM elsősorban a főváros repterét, kikötőjét és az elnöki palotát őrzi, valamint segélyszállítmányokat kísér. A részben az EU által finanszírozott misszió katonáit - sokat hangoztatott pártatlanságuk ellenére- rendszeresen érik támadások, ezekben 2008 júliusáig hét békefenntartó halt meg. A várható halálos áldozatok, a költségek és a misszió nyilvánvaló sikertelensége miatt a nigériai, ghánai és malawi egységek megérkezésére kevés a remény, így az AMISOM várhatóan soha nem fogja elérni az előirányzott 8000 fős létszámot. 102 Külügyi Szemle
