Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Tarrósy István: Sino-afrikai kapcsolatok a világpolitika rendszerében. Kölcsönös hasznok és lehetőségek a 21. században?
Sino-afrikai kapcsolatok a világpolitika rendszerében 8 Közülük elsőként Vasco da Gama ért partot 1498-ban, Mombasa környékén. 9 Michael Yamashita: Cseng Ho. Pécs: Alexandra, 2006. 423. o. 10 Erről Kao Liang, a New China News Agency tanzániai tudósítója számolt be, ahogyan arról Martin Bailey tanulmányában olvashatunk, amely a tanzániai-kínai kapcsolatok alakulását tekinti át az 1970-es évek derekán: Martin Bailey: „Tanzania and China". African Affairs, Vol. 74. No. 294. (1975). 39-50. o. 11 Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945-1989. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2005. 145. o. Maga az együttműködés az el nem kötelezettek mozgalmában (Non-Aligned Movement - NAM) öltött testet. 12 Kende István, szerk.: Fejlődő országok lexikona. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973.160. o. 13 Bailey: i. m. 41. o. Maga a vasútépítés egyébként az asszuáni és a Volta-folyón, Ghánában épített gátak után a harmadik legnagyobb költségvetésű beruházási projekt volt akkoriban. 14 Uo. A beszéd 1968. június 21-én hangzott el, s valójában arra irányította rá a figyelmet, hogy a fő partnernek számító Tanzánia (is) elismerte a kínai fejlődési modell erényeit, és meríteni akart annak tapasztalataiból. Mindez ma még fontosabbnak bizonyul, mint a hatvanas évek végén - erre számos ponton találjuk meg a különböző afrikai vezetők nyilatkozataiban szereplő utalásokat. 15 Polonyi: i. m. 244. o. 16 Bruce D. Larkin: „Chinese Aid in Political Context 1971-1975". In; Chinese and Soviet Aid to Africa (szerk. Warren Weinstein). New York: Praeger, 1975. L. további részletes elemzés céljából: Judith van de Looy: „Africa and China. A Strategic Partnership?" ASC Working Paper, Vol. 50. No. 67. (2006). 2-4. o. 17 „Tetemes kínai segítséggel fejlesztették a zambiai rézbányászatot is, s vasútvonalat építettek Felső- Volta mangánérckészleteinek kiaknázására. Kínai tervek szerint és kínai segítséggel épült a Népi Palota Mobutu részére, vagy az Amin számára tető alá hozott stadion." Kürti Gábor: Afrika fölértékelése. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1981. 246. o. 18 Van de Looy: i. m. 5. o. 19 Az Észak-Dél kontextusról és az ebben értelmezhető Dél-Dél együttműködésről 1. részletesebben: Tarrósy István: „A globális világrend és az Észak-Dél-kontextus". Politikatudományi Szemle, Vol. 15. No. 2-3. (2006). 169-188. o. A Kína által szorgalmazott új dichotómia pontosan az Észak-Dél dialógust helyezi előtérbe. 20 Tálas: i. m. 52. o. 21 Hugo de Burgh: Kína - barát vagy ellenség? Budapest: HVG Kiadó, 2007. 70. o. 22 Búr Gábor: „Miért szegény Afrika?" A hét, Vol. 3. No. 35. (2005). 1. o. Továbbá 1. Tarrósy István: „Az el nem kötelezettek mozgalma 1955-2005. A »harmadik út« a világpolitika rendszerében". In: Pécsi politikai tanulmányok III. (szerk. S. Szabó Péter). Pécs: Politikai Tanulmányok Tanszék, 2006. 63-72. o. 23 Éles és pontos kritikát fogalmazott meg e tekintetben többek között a 2001-es közgazdasági Nobel- díjas Joseph Stiglitz, aki „belső emberként" - hiszen évekig a Világbank vezető közgazdásza és rangidős alelnöke volt - az érintett országok sajátos szerkezeteinek és lehetőségeinek alaposabb megismerésén keresztül a módszertan finomításán dolgozott. L. pl. Joseph E. Stiglitz: Globalization and Its Discontents. London: Penguin Books, 2002. (magyarul: A globalizáció és visszásságai. Budapest: Napvilág Kiadó, 2003.). 24 A 2000. október 10-12. között zajló eseményen 80 kínai miniszter és 44 afrikai állam vezetője, továbbá 17 regionális szervezet képviselője és a gazdasági élet meghatározó szereplői vettek részt. 25 800 és 1000 közé teszik a összes látogatás számát, amióta az 1960-as években sor került az első hivatalos utazásokra. 26 A portál elérhető a http://www.fmprc.gov.cn/zflt/eng/ címen. Közvetlen e-maileket is fogadnak a kínai kollégák a fzs_ltb@mfa.gov.cn elektronikus postafiókra. 27 2006-ban már elérte az 50 milliárd dollárt. 28 A hivatalos angol terminussal Heavily Indebted Poor Country (HIPC). 2008. tél 91
