Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - TÁVOL-KELET - Csoma Mózes: Észak-Korea a kínai szatellit állammá válás útján
Csorna Mózes kezdődtek meg, s végre eredménnyel zárultak. A megállapodás értelmében Phenjan bezárja a jongbjoni atomerőművet, és beengedi az országba a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség képviselőit, cserébe először ötvenezer tonna nehézolajat, majd később további 950 ezer tonna nehézolajat vagy azzal egyenértékű energiahordozót kap. Az Egyesült Államok lépéseket tesz arra, hogy a KNDK lekerüljön a nemzetközi terrorizmust támogató országok listájáról, továbbá öt munkacsoportot hoznak létre. Ezek feladata a félsziget atomfegyver-mentesítésének koordinálása, Kelet-Ázsia biztonságpolitikai viszonyainak stabilizálása, a térség gazdasági és energetikai együttműködésének kidolgozása, valamint az észak-koreai-amerikai viszony, illetve az észak-koreai-japán viszony normalizálása. A megállapodásban foglaltak végrehajtása azóta is folyik, bár a vállalt határidők betartásával kapcsolatban vannak problémák.10 A kínai befolyás állandó növekedése A nemzetközi közvélemény alapvetően egyetért abban, hogy csak Kínának van lehetősége arra, hogy a kőolajszállítások leállításával, a kiskereskedők beutazásának megakadályozásával, illetve a határvidék esetleges zárlatával tényleges nyomást gyakoroljon a phenjani vezetésre. Noha a KCNA hírügynökség továbbra is a „sino-koreai barátság" elmélyítéséről, a két ország vezetésének teljes egyetértéséről tesz napi jelentéseket, több jel is utal arra, hogy Kína és Eszak-Korea hagyományosan szolidáris viszonya megsínylette a 2006. októberi kísérleti atomrobbantást. Dél-Korea emiatt attól tart, hogy a nagyhatalmi támogatás látszatának fejében a phenjani vezetés elvtelen kompromisz- szumok sorába megy bele Kínával szemben, amelyek a rendszer összeomlása után is éreztetni fogják hatásukat. Ezek közt elsősorban a kínai vállalatoknak adott különleges engedményeket lehet megemlíteni: a közelmúltban több kínai bányászati társaság hajtott végre működőtőke-beruházásokat a KNDK-ban, így az ország nyersanyagkészleteinek kitermelése lassan kínai kézbe kerül.11 A két ország határ menti vizein pedig kínai halászati vállalkozások kaptak kizárólagos engedélyeket. A világtól elzárt országban már most is hetven százalék körüli a kínai importcikkek aránya, s az egyetemeken is az első számú idegen nyelv a kínai lett.12 A szöuli Konguk Egyetemen politikatudományt oktató Sin Bök Rjong (Shin Bok-ryong) professzor véleménye szerint a „Tibet-szindróma" kialakulása különösen a KNDK belső hatalmi viszonyainak instabilitása miatt fenyeget.13 A sztálinista országban ugyanis könnyen sor kerülhet egy olyan katonai puccsra, amelyik a jelenlegi vezetés hatalmát megdöntve sokkal szorosabbra fűzné a viszonyt Pekinggel: kínai típusú gazdasági reformokat indítana el, majd a közös valuta bevezetése következne. Ezzel pedig elveszne a lehetősége annak, hogy Eszak-Korea belátható időn belül egyesüljön a déli területekkel. 76 Külügyi Szemle
