Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fischer Ferenc: Stratégiai Szövetség, társult tagsági viszony az Európai Unió Latin-Amerika-politikájában: a chilei példa
Stratégiai szövetség, társult tagsági viszony az Európai Unió Latin-Amerika-politikájában kereskedelmi liberalizációra vonatkozó része a kölcsönösség jegyében kilátásba helyezte, hogy egy tízéves, átmeneti időszakon belül a teljes kereskedelem 97,1 százalékát liberalizálják. Egyes szektorokat tekintve a liberalizáció az ipari termékek kereskedelmében százszázalékos, a mezőgazdasági termékekében 80,9 százalék, míg a halászati termékekében 90,8 százalék lesz. Chile számára a szerződés nagy lehetőségeket kínált, hogy exportját diverzifikálja, ez az ország legfontosabb stratégiai célkitűzései közé tartozik. A Európai Unióba irányuló legfontosabb chilei termék a réz, amely az összes chilei export mintegy harmada. A szerződés életbe lépése előtt a Chilébe irányuló európai exportot átlagosan hét százalék vámtétel sújtotta. A szerződés életbeléptetése után - 2003 februárjától - eltűntek ezek a vámtételek, és nullaszázalékosak lettek. Az Európai Unió közbeszerzési folyamatában a chilei termelők és exportcégek diszkriminációmentesen vehetnek részt. A chilei gazdaságban érdekelt európai befektetők még jobb lehetőségekhez jutottak az elektromosság, a gáz, a telekommunikáció, a szállítás, a szolgáltatások terén. Mindamellett Chile az Európai Uniónak ugródeszkaként szolgál az egész latin-amerikai óriásrégióban történő beruházásai terén. 2002-ben az Európai Unióba irányult a chilei export 26 százaléka. A pozitív chilei külkereskedelmi mérleg mintegy másfél milliárd dollár volt. Chile privilegizált helyzetbe került Latin-Amerikában ezzel a társulási szerződéssel, hiszen olyan ország lett, amely még erőteljesebben vonzza a külföldi tőkét. A szerződés lehetővé teszi, hogy stratégiai jellegű szövetségek jöjjenek létre chilei és európai cégek között. Ebben a stratégiai szövetségben az európai partner el tudja helyezni az unió piacán a chilei termékeket, miközben az európai cégek a chilei partnercégek révén el tudják helyezni az európai termékeket a chilei nemzeti piacon és chilei cégek közreműködésével a latin-amerikai piacon. A chilei és európai cégek így kölcsönösen „híd szerepet" játszhatnak egymás országaiban. Az Európai Unió vállalatai profitálhatnak abból, hogy együttműködnek chilei cégekkel, hiszen Chile egész kereskedelmi hálóval rendelkezik az Újvilágban, például szabadkereskedelmi megállapodásokkal Kanadával, Mexikóval, a Mercosur országaival,11 Közép-Amerikával és az andoki országokkal. Chilének nagy lehetőséget kínál, hogy ámbár hazai piaca kicsi,12 de miután politikai-gazdasági rendszere szilárd, átlátható, Chilén keresztül az Európai Unió a latin-amerikai óriáspiac jelentős részét képes befolyásolni. így tud Chile egyfajta „híd", „platform" (puente, plataforma) szerepet vállalni ebben a biregionális kooperációban. A 24 multinacionális cég közül, amelyek 2002-ig Chilében telepedtek le, 14 tartozott az Európai Unióhoz. Ezek Chilét politikai stabilitása, gyors gazdasági növekedése, a kedvező költségek és a jó életminőség miatt választották. Külön projektet is indítottak a chileiek Chile País Plataforma, azaz, „Chile bázis ország" néven, hogy külföldi és ezen belül európai uniós nagy cégek irodáikat Chilébe telepítsék. Jelentős chilei beruházások vannak Argentínában, Brazíliában, Peruban, mindenekelőtt a szolgáltatószektorokban. Mivel Chilének szabadkereskedelmi megállapodása van Kanadával, ezért például egyes európai uniós cégeknek egy chi2008. ősz 37
