Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)

2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség

Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség átmenetet lezáró, az európai közösségi tagságot elnyerő Felipe González (1982-1996) éppen úgy, mint a konzervatív néppárti, technokrata és a dél-amerikai térség vonat­kozásában pragmatikus külpolitikát folytató Jósé Maria Aznar (1996-2004), vagy a szociáldemokrata „harmadik utat", egyben a CIN irányában a közös vezetés és felelős­ségvállalás stratégiáját követő Jósé Luis Zapatero Rodriguez (2004—), külpolitikájának középpontjába a latin-amerikai térséget állította. „A latin-amerikai országok közös vál­lalkozása sikerének elengedhetetlen eszközét, szilárd politikai alapját a közös érdekek jelentik"49 - olvashatjuk a Celestino del Arénái szerkesztésében 2005-ben megjelent könyv utolsó mondatában. Spanyolországnak az Európai Közösségbe történő belépését követően ez a dimenzió a latin-amerikai térség és az EU spanyol közvetítéssel és közreműködéssel megvalósí­tandó gazdasági, politikai, kulturális kooperációjának, közeledésének, sajátos társult tagsági státus kialakításának a megteremtésére irányult. A madridi kormányzat már a belépést megelőző tárgyalások során elérte, hogy a csatlakozási okmányhoz a Latin-Amerika és az Európai Közösség együttműködésé­nek fontosságát hangsúlyozó két nyilatkozatot csatoljanak. Az egyik dokumentum a Közös szándéknyilatkozat a Latin-Amerika országaihoz fűződő kapcsolatok fejlesztéséről és el­mélyítéséről (Declaración Común de Intenciones relativa al desarrollo y la intensification de las relaciones con los paises de America Latina) címet viselte. Ebben a tízek, valamint Portugália és Spanyolország latin-amerikai térséggel való kapcsolatai elmélyítésének fontosságát, a régió Európa szempontjából kiemelkedő szerepét hangsúlyozzák. A másik A Spanyol Királyság nyilatkozata Latin-Amerikáról (Declaración del Reino Espana sobre America Latina) elnevezésű dokumentum a madridi kormányzat álláspontját és ígéretét tartalmazza, s kijelenti, Spanyolország továbbra is (kulturális) külpolitikája egyik legfőbb priori­tásának a Latin-Amerikával való együttműködést, valamint az Európai Közösség és Latin-Amerika kapcsolatának erősítését, kiterjesztését tartja. A spanyol külpolitika ál­láspontja ebben a kérdésben azóta is változatlan: ez világosan kiderül Josep Piqué, a 2001-ben hivatalban lévő spanyol külügyminiszter említett év májusában a madridi Amerika Flázban tartott sajtótájékoztatójából. A spanyol diplomácia korábbi vezetője a latin-amerikai országokhoz fűződő viszonyról máig ható általános érvénnyel a követ­kezőket mondta: ez a kapcsolat „belpolitikai, társadalmi és gazdasági életünk részét képezi. Úgy vélem, hogy nem nagyobbak Spanyolország és egy latin-amerikai ország közötti különbségek, mint a régió országainak egymás közötti különbségei."30 Majd így folytatta: „Spanyolország külpolitikájának két megváltozhatatlan tengelye van: a Latin-Amerikához és az Európához való közeledés. Goethe szavaival azt is mondhat­nánk, hogy nekünk, spanyoloknak két lelkünk van. Spanyolország két lelke Európa és Latin-Amerika. Mindkettőre szükségünk van.”51 „Spanyolország EU-hoz és az Ibér-amerikai Közösséghez való egyidejű tartozása ugyanis - idézhetjük újra Josep Piqué szavait - a történelem belső lényegéből eredő 2008. ősz 23

Next

/
Thumbnails
Contents