Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Juhász Adrienn Lilla: A boszniai gócpont: a folytonosság és átmenet keresztútjain
A boszniai gócpont: a folytonosság és átmenet keresztútjain (Forrás: UNHCR, az RS harapófogó-szerű területe Bosznián belül lila határvonallal jelölve) Az RS függetlenedését, ha lehet, még nagyobb vehemenciával követné Hercegovina entitássá alakulása, kiválása és Horvátországhoz csatlakozása. Ami maradna, az egy területileg nehezen körülhatárolható, „metaföldrajzi" határokkal bíró bosnyák entitás (a muszlim közösség határnélkülisége, valamint a diaszpórák networkjei miatt, ahol a szerbiai Szandzsák felé fizikailag Gorazde jelentené az összekötő folyosót), de ez jelen pillanatban senkinek, még a bosnyákoknak sem kívánatos opció. Valamint Brcko, az RS kellős közepén, és esetleg Srebrenica, ha sikerül kiharcolnia a különleges státust. Ezt a logikát erősíti, hogy Koszovó függetlenedésével a médiában ismét előtérbe került a Szerbiának adandó területi kompenzáció kérdése, méghozzá a boszniai Szerb Köztársaság formájában; implicite a területiség és az etnikai folytonosságot jelentő lakosság komponensekre redukálva az RS „államiságát", a szuverén főhatalmiság feltételezése nélkül. Az RS-nek a Boszniából való kiválására azonban nincs törvényes eszköz. Emiatt a (nemzetközi) jog uralmának visszaállítását követelők (elsősorban Szerbia és Oroszország) a Koszovóval kapcsolatos diplomáciai huzavona jelenlegi állásában az RS elismerésével öngólt rúgnának. Más lesz a helyzet akkor, ha kiderül, hogy a jog eszközeivel, hatalmával, illetve az azzal való fenyegetőzéssel sok mindent nem lehetett elérni. Milorad Dodik, az RS miniszterelnöke6 népszavazási fenyegetőzésének második olvasatában azonban nem is a szecessziós szándék köszön vissza. A lehetőségekkel kapcsolatban Dodik álláspontja az, hogy „Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlensége új realista gyakorlatokat és realista törvényeket (vagyis normákat) teremtett".8 Ez messzire nyúló következtetést enged levonni: a „koszovói precedens" jóval túlhaladja saját eredeti tárgyi kereteit az által, hogy a rugalmas értelmezés gyakorlatát és a kivételesség állapotait teszi normává, ami a látványos politikai ellenállás, a hatalom kiterjesztésének eszközévé válhat, és a rendszer kihívójaként (a gyengék fegyvere?) legitim kormányzatok vagy éppen (önproklamáltan legitim) nem2008. tavasz 49
