Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség
Szilágyi István Az alapító dokumentum a latin-amerikai népek közös történelmére, történelmi örökségére, egymás iránti szolidaritására, az előttük álló azonos külső és belső kihívásokra, a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és biztonsági érdekekre, a gazdasági fejlődés szükségleteire, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni harcra hivatkozva leszögezi: „Elhatározott célja az integrált latin-amerikai politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti és infrastrukturális tér fejlesztése, amely megerősíti Dél-Amerika identitását és a szubregionális perspektíva képviseletét, s további regionális integrációs tapasztalatok felvállalásának megjelenítésével hozzájárul Latin-Amerika és a Karib- térség gravitációs erejének és súlyának nemzetközi fórumokon történő növeléséhez.43 A Dél-amerikai Nemzetek Uniója legfőbb feladatának, történelmi küldetésének tekinti a kontinentális integráció és összefogás megteremtését. Az EU-Latin-Ameri- ka stratégiai szövetség és párbeszéd jövőbeni alakulása szempontjából megítélésünk szerint ezért kulcsszerep vár a szervezetre. Nem tekinthető véletlennek, hogy elnevezésében és szervezeti megoldásainak java részében az európai integráció modelljét követi. Az Unasur legfőbb szervének az évenként összeülő, kormányközi jellegű államfői csúcsértekezletek tekinthetők. A testület munkáját félévi gyakorisággal a külügyminiszterek tanácskozása követi. A kontinentális integráció céljának megvalósításából fakad, hogy ezeken az üléseken részt vesz a Mercosur állandó képviselői bizottságának elnöke, a Mercosur titkárságának vezetője, az Andok Közösség főtitkára, az ALADI főtitkára, és meghívást kapnak más regionális integrációk képviselői is. A külügyminiszterek tanácskozását a szakminiszterek ülései egészítik ki. Az Unasur ismeri a „trojka", a hármas elnökség intézményét is, amely a csúcstalálkozónak otthont adó országnak, valamint az előző és a következő csúcstalálkozó házigazdájának képviselőjéből áll. A szervezet munkáját időközi bizottság segíti. Ennek tagjai évenkénti rotációs rend szerint változnak. 2005 decemberében létrehozták a Stratégiai és a Dél-amerikai Integrációs Folyamat reflexiós bizottságát (Comisión Estratégica de Reflexión sobre el Proceso de Integráción). Működik a főképviselők bizottsága is. Az Unasurt tizenkét ország hozta létre. Összlakosságának száma 361 millió fő, területe a kontinens 45 százaléka. Az egy főre jutó GDP összege 5900 dollár, a külső államadósság eléri a 315 milliárd dollárt. Az integráció helyzete, akárcsak a latin-amerikai régióé, tehát nem könnyű és nem egyszerű. S ha a Mercosur esetében említést tettünk Brazília dominanciájáról, arról az Unasurról készített elemzés kapcsán sem tekinthetünk el. A Dél-amerikai Nemzetek Uniója a kontinentális integráció megvalósításának jegyében a teljes jogú tagság jogintézménye mellett az EU-hoz hasonlóan bevezette a társult tagság fogalmát is. Bolívia, Ecuador, Kolumbia és Peru az Unasur és az Andok Közösség teljes jogú tagjai, egyben a Mercosur társult tagjai is. Hasonló a helyzet a Mercosur-országok esetében. Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Venezuela az Unasur teljes jogú tagjai, egyben az Andok Közösség társult országai. A Chile, Guyana és Suriname hármasból Chile az Andok Közösség és a Mercosur társult tagja. Az Unasur munkájában 20 Külügyi Szemle
