Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - M. Szebeni Géza: Szemelvények a magyar-francia kapcsolatok történetéből
M. Szebeni Géza tattak, hogy egyrészt Kádár a rendszer és saját legitimitását a külföldi elismertséggel is szilárdítani akarta, másrészt pedig a Nyugat, az ismét lendületbe jött hidegháború miatt, Kádáron keresztül tudta tartani a kapcsolatot a Kelettel, mert a többi ország ilyenolyan okok miatt nem jöhetett számításba.37 Kádár János franciaországi látogatását a Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök által küldött meghívólevéllel a francia fél kezdeményezte.38 Az elnök 1977. október 28-ra keltezett és a Magyarországon hivatalos látogatást tevő Raymond Barre miniszterelnök által átadott levelében örömét fejezte ki amiatt, hogy miniszterelnökének „magyarországi látogatása országainknak lehetővé teszi, hogy még szorosabbá tegyük kapcsolatainkat, még erősebbé barátságunkat és együttműködésünket, amely számunkra éppoly fontos, mint egész Európa számára. A francia és magyar vezetők felsőszintű megbeszélései gyakran teremtenek jó alkalmat a barátság és az együttműködés előbbreviteléhez. (...) Ezen túlmenően, Franciaországnak és Magyarországnak a nemzetközi kapcsolatokban és mindenekelőtt Európában játszott szerepét figyelembe véve rendkívül hasznos eszmecserére nyújtana alkalmat. Ha Önnek elfogadható lenne, hogy e találkozóra Franciaországban kerülne sor, nagy örömmel fogadnám hazámban hivatalos látogatás keretében, olyan időpontban, amelyet a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül határozhatnánk meg, lehetőség szerint 1978. második félévre." A francia elnök a magyar kezdeményezés elfogadását követően feltehetően azért élt az „ellenmeghívással", mivel nem akart Kádárhoz „zarándokolni", különös tekintettel arra, hogy Rómába és Bonnba is Kádár utazott először. Kádár a levélre pontosan egy hónap múlva válaszolt.39 Levelében teljes mértékben egyetértett azzal, hogy „a magyar-francia kapcsolatok javulása, bővülése a két ország és a két nép érdekeit szolgálja, és erősíti az európai biztonsághoz és együttműködéshez szükséges bizalmat, előbbre viszi az enyhülés folyamatát. Nagy megelégedésemre szolgált, hogy a minden tekintetben eredményes miniszterelnöki találkozó megerősítette erre irányuló kölcsönös szándékainkat. Köszönöm és elfogadom franciaországi látogatásra szóló meghívását és - mint Barre miniszterelnök úr bizonyára tájékozatta Önt válaszomról - szívesen várom találkozásunkat." A találkozó időpontjára tett -1978. november 15—17-ei — francia javaslatot a külügyminiszter a Politikai Bizottság elé terjesztette, s egyben javasolta az időpont elfogadását,40 ami meg is történt. A Külügyminisztérium által a látogatás előkészítésének egyik mozzanataként előterjesztett „Koncepció"41 két vonatkozásban érdemel figyelmet. Ekkor (1978. szeptember 20-án) még szó nem volt arról, hogy Párizsban Kádár-Mitterrand találkozóra kerül sor. A koncepció csak a FKP főtitkárával való találkozót valószínűsítette azzal, hogy ebben a kérdésben a „MSZMP KB dönt". A másik, a magyar-francia kétoldalú kapcsolatok addigi történetében valóban példa nélküli, arra irányuló javaslat volt, hogy a két fél írjon alá egy olyan „Magyar-francia Nyilatkozatot, amely nagy vonalakban elvileg értékeli 162 Külügyi Szemle
