Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán - Schreiber, Thomas: A magyarországi rendszerváltás a Quai d'Orsay szemével
A magyarországi rendszerváltozás a Quai d'Orsay szemével értékelését,14 és szinte teljes mértékben eredeti francia és magyar levéltári dokumentumokra alapozódik. Fő célunk bemutatni, hogy Párizs szemszögéből nézve hogyan értékelték a magyarországi rendszerváltozást, hogyan látták a legfontosabb szereplőket, és az európai status quo megbomlása miatti aggodalmakat hogyan próbálták összhangba hozni azokkal az elvekkel, amelyek a francia diplomáciát a De Gaulle-i korszaktól kezdve jellemezték. Eddig sem Magyarországon, sem Franciaországban nem jelent meg e témakörben eredeti francia forrásokra építkező tanulmány. A témát a korabeli szemtanú és az események résztvevője visszaemlékezéseivel - korabeli jegyzeteinek felhasználásával - igyekezünk feldolgozni15 azért, hogy jobban megértsük az Európában a hatvanas évektől kezdve politikai alternatívát („az Atlanti-óceántól az líráiig terjedő Európa", illetve „európai Európa") felmutató Franciaország politikájának változásait. Elemzésünk fókuszába természetesen a francia-magyar kapcsolatok történetét helyezzük, és azon belül is az 1985-1990 közötti időszakra koncentrálunk, vagyis a rendszer csúcspontjától a rendszerváltozás végéig analizáljuk a francia-magyar kapcsolatok változásait, a nemzetközi kapcsolatok változásának keretein belül. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy ez a munka nem lehet teljes. Ebben terjedelmi korlátok és az eddig Párizsban feltárt források sajátosságai egyaránt befolyásolnak minket. A dolgozatban szereplő francia forrásanyag ugyanis szinte teljes mértékben a francia Külügyminisztérium Levéltárában általunk feltárt kétoldalú francia-magyar kapcsolatok dossziéira alapozódik, vagyis eleve nem jelent olyan gazdag forrásbázist, amelynek segítségével a szélesebb nemzetközi összefüggéseket is az elsődleges források alapján be lehetne mutatni. Ez a tanulmány így elsősorban a kétoldalú kapcsolatok történetének megértéséhez ad segítséget, de természetesen mindezt a nemzetközi rendszer változásainak összefüggésébe helyezve és elsősorban Párizs szemszögén keresztül végezzük.16 Csúcspont és végpont? A Kádár-rendszer Párizsból nézve (1985-1986) A hetvenes évek végétől és a nyolcvanas évek elejétől kezdve a francia-magyar kapcsolatok megélénkültek,17 Magyarország jelentősége Párizsban felértékelődött. Abban a nemzetközi helyzetben (lengyel és afgán válság, közel-keleti konfliktus) Magyarország óvatos diplomáciával igyekezett megőrizni a rendszer belpolitikai stabilitása érdekében elengedhetetlenül fontos nyugati gazdasági kapcsolatokat, és közeledett a nyugati országok felé.18 Párizs nagyra értékelte azt, hogy a szocialista országok közül egyedül Magyarország volt az, amelyik az úgynevezett „kis hidegháború" körülményei között is nyitottnak mutatkozott a nyugati kapcsolatok kiépítésére és fenntartására, viszonylagos autonómiát szerzett magának, és egyfajta híd szerepet töltött be a kelet-nyugati 2008. nyár 131
