Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - ELMÉLET - Szánthó Miklós: Jobboldal és neokonzervatívok az Egyesült Államokban
jobboldal és neokonzervatívok az Egyesült Államokban de nem képesek elfogadni, ha egy más ország népe is öntudatos. A szabad választásban hisznek, de ha kell, erőszakkal is rákényszeritenék a demokráciát a világra. Atanulmányból érzékelhető: az amerikaijobboldal, és azonbelül is a neokonzervatívok felemelkedése nem egyik pillanatról a másikra történt - és vélhetően bukásuk sem így fog bekövetkezni. Egyértelműen ugyanis nem lehet kijelenteni, hogy egyik vagy másik Fehér Ház-adminisztrációhoz tartoznának: több neokon nagyágyú szolgált már az idősebb Bush elnöksége alatt, és Bili Clinton, bár demokrata elnök volt, nem tudta magát függetleníteni a feltörekvő irányzattól, valamint attól sem, hogy 1994 óta republikánus többségű lett a kongresszus két háza. A kiteljesedést persze az ifjabb Bush elnöksége, annak is a 2001. szeptemberi terrortámadás utáni szakasza hozta, ezt azonban lefékezte a 2006-os újabb fordulat: ekkor a képviselőház és a szenátus irányítása a demokraták kezébe csúszott át, úgy, hogy az államok kormányzóinak több mint felét is ők adták. A 2008-as republikánus előválasztások során egyik igazán esélyes jelölt sem volt sorolható a neokonzervatívok favoritjai közé, a mostanra egyetlen talpon maradt jelöltet, John McCaint pedig a keményvonalasabb konzervatívok alig akarták támogatásukról biztosítani, miután Mike Huckabee kiesett a versenyből. A társadalombiztosításról vagy egészségügyről szóló vitákon kívül természetesen a külpolitika generálja a legélesebb vitákat a kampány során. És itt még mindig lehet keresnivalójuk a neokonzervatívoknak: McCain teljes mellszélességgel támogatja az iraki háború folytatását, és demokrata riválisaival ellentétben nem számol a harcoló alakulatok hazahívásával. Ebben pedig egyetért a vietnámi veterán és a neokon holdudvar, vélhetően nem függetlenül attól, hogy - mások mellett - olyan potentátok is részesei McCain tanácsadói csapatának, mint Robert Kagan vagy Richard Armitage.110 Jegyzetek 1 Elhangzott az Amerikai Egyesült Államok Lakásügyi és Városfejlesztési Minisztériumának egy rendezvényén, 2002-ben. A teljes beszéd elérhető a http://www.hud.gov/news/speeches/presremarks . cfm oldalról. 2 Jól jellemzi a „kultúrharcot", hogy nemrég könyv is jelent meg a témáról (John Gibson: The War on Christmas, http://www.amazon.com/War-Christmas-Liberal-Christian-Holiday/dp/1595230165 ) 3 „Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz" - Lia Csin, kínai bölcselő. 4 A fejezethez 1. Matolcsy György: Amerikai birodalom. Budapest: Válasz, 2004. 45-77. o. 5 Az Egyesült Államoknak eddig egyetlen római katolikus elnöke volt, John F. Kennedy. A jelenlegi elnökválasztási küzdelemben részt vevők mind protestáns felekezetekhez tartoznak: John McCain baptista, Hillary Clinton metodista. Barack Obama a United Church of Christ nevű, 1,2 millió főt számláló egyháznak a tagja, mely a református hagyományt követi. 6 Locke gondolatait többek között Jefferson képviselte az Egyesült Államokban, elég csak beleolvasni a Függetlenségi Nyilatkozatba: „We hold these truths to be self-evident, that all men are created equal, that they are endowed by their Creator with certain unalienable Rights, that among these are 2008. nyár 121
