Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - ÁZSIA - Folk György: India - beszáll a világversenybe, és nagy erővel őrzi magát
India - beszáll a világversenybe, és nagy erővel őrzi magát az előnyös megtérülést biztosító baksis szedésére kényszeríti. Továbbra is jelentős az állami vagy köztulajdonú vállalatok (public enterprise) gazdasági szerepe, amelyek tetemes vesztesége a költségvetés egyik meghatározó tehertétele. A harmadik a valódi üzleti világ. Ez a kisparaszti gazdaságok és a bazárok köré rendeződik. A helyi hitelekből gazdálkodó farmerek, kiskereskedők, ügynökök világa. Jellemzői: a majdnem embertelenül kemény verseny, az örökléses és családhoz kötött boldogulás, a szűk területre bezárt életmód. Alaperényei: a családi kötelék, a pragmatizmus és a folyamatos nyomakodás kifelé - az utcán, a üzlethelyiségért, a vevőkért, az árukért, a hatóságok jóindulatáért. A negyedik világ a nyomor Indiája. Politikai szándékok szerint játszhatunk a határvonal meghúzásával, de bizonyos, hogy ez a világ az elmúlt évtizedekben is nőtt.30 Háromfajta nyomor van: az eldugott nyomor, a nincstelen falusi nyomor és végül a halmozott városi nyomor. Az eldugott nyomor az isten háta mögötti világ, az indiai normák szerint mindig is a civilizáció határain túl élő dálitok, a hegyek között, a megmaradt vadonban és a sivatagos területen ősi formák között élők. Ok a modem gazdaságba mindmáig csak töredékesen vonódtak be. A falusi nyomor a földből való romló megélhetéssel párosul, a parasztcsaládok háromnegyede a föld egyharmadán osztozik, egy-egy családra átlagosan legfeljebb két hektár jut. A városi nyomor egyszerre gazdasági, szociális és ökológiai, állástalanság, lakástalanság, életben maradás a felfoghatatlanul zsúfolt és elhasználódott utca minden elfoglalható négyzetméterén. Ennek a világnak nincsenek civilizációsnak tekintett értékei. Nem igényli az iskolát, a csatornát, az internetet és a tévét, nem tud mihez kezdeni India atomhatalmával vagy újdonsült tőkeexportjával. Biztosra vehetjük, hogy mindabból, amit a nyugati közgazdász India gyors gazdasági előrelépésének stilizál, ez a negyedik világ nem kap semmit. Ezeknek a százmillióknak a gazdasági fejlődés: térvesztés. Fogy a hely, a gyűjtögetési lehetőség, a tiszta víz31, a nyugalom, a meghúzódás megmaradt színterei. A jelenleg domináns gazdasági doktrína a hozzájuk el nem érkező gazdasági fejlődéshez köti helyzetük jobbra fordulását, a legutóbbi idők világbanki szellemű államleépítése az alapvető cikkek és szolgáltatások drasztikus drágulását32 hozta. A rendkívül alacsony jövedelmű, napi egy-két dollárból élő33 tömegek mind politikai, mind gazdasági manipulációk olcsó áldozatai. Nem ritkaság szavazataik tömeges megvásárlása és a fogyasztási szokásaikba, életmódjukba való durva kereskedelmi beavatkozás sem. A tömeges kommercializálás egyik megnyilvánulása a műszálas szári34, amely napjainkra második helyre szorította az India-szerte kézi szövőszékeken szőtt vászonszárit. A tarkára nyomott műszálas szövet nagyipari technológiával készül, és országos kereskedelme félreszorítja a családi műhelyekben készülő természetes versenytársát. Mondani sem kell, hogy a műszálas viselet a legtöbbször nehéz testi munkát végző nők számára a test rosszabb szellőzését, rosszabb közérzetet és gyors bebüdösödést 2008. nyár 83
