Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Molnár Anna: Európaizáció az olasz EU-koordináció tükrében
Molnár Anna Az olasz kormányzati szintű érdekérvényesítés hatékonyságát a közelmúltban véghezvitt reformok ellenére továbbra is nagymértékben csökkenti a pártstruktúrára jellemző politikai széttagoltság. Egy-egy olasz kormányt ugyanis több kisebb és nagyobb párt koalíciója alkotja. Federiga Bindi véleménye szerint az erős miniszterelnöki tisztség megerősítése nagymértékben növelné az integrációs intézményekkel való kapcsolattartás hatékonyságát.45 Az egyes szakminisztériumok közötti alacsony szintű koordináció oka elsősorban a széttagolt pártstruktúrában és ebből következően a több kisebb párt szövetségére épülő koalíciós kormányokban keresendő. A különböző pártok képviselői által irányított minisztériumok közötti rivalizálás 2006-ig nem tette lehetővé, hogy a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan Olaszországban is létrejöjjön egy minisztériumok közötti, kizárólag integrációs ügyekkel foglalkozó, koordinációs feladatokat ellátó bizottság. Az olasz politikai döntéshozatali struktúrában hagyományosan a parlament töltött be jelentős szerepet. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az olasz kormányok instabilak, és bizalmatlansági szavazással könnyen leválthatok voltak. Mindebből következik, hogy az olasz kormányok napjainkban nagy hangsúlyt fektetnek politikai szerepük megerősítésére, hiszen ez is hozzájárulna a hatékonyabb érdekérvényesítési rendszer kialakításához. Az olasz miniszterelnöki hivatal szerepének növekedésére utal, hogy az utóbbi években a közösségi politikák tárca nélküli miniszterének egyre szélesedő jogköre van az integrációs ügyek intézésében. Ennek ellenére továbbra is erős maradt a külügyminisztérium szerepe. Az olasz politikusok körében az uniós politizálás évtizedeken keresztül másodlagos szerepet játszott az Olaszországon belüli politizálással szemben. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Olaszország sohasem játszott markáns szerepet az integráció fejlődése szempontjából. Mindennek ellenére fontos megjegyezni, hogy úgynevezett követő Európa-politikájával mindig is támogatta az integráció továbbfejlesztése érdekében végrehajtott reformokat. Az olasz parlament jelentős politikai szerepe ellenére mindeddig csupán korlátozott mértékben vett részt az uniós jogalkotás folyamatában. Napjainkban azonban egyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik annak érdekében, hogy a demokratikus deficit csökkentése érdekében a nemzeti parlamentek növekvő mértékben ellenőrizzék az uniós jogalkotás előkészítő szakaszát (lisszaboni szerződés). A folyamat fontos részét képezi a regionális és helyi szintnek a döntéshozatali mechanizmusban való egyre aktívabb részvétele.46 Mindennek köszönhetően megvalósulhat az Európai Bizottság azon törekvése, hogy az Európai Unió a közép- és alsó szintű önkormányzatokon keresztül közvetlen kapcsolatot építsen ki az unió állampolgáraival. A többszintű kormányzás modelljének alkalmazása tehát lehetővé teszi, hogy a partneri kapcsolatok intézményesülésével a tartományok, illetve az alsóbb szintű önkormányzatok részt kapjanak a döntéshozatalban, illetve a politikák megosztott gyakorlásában. 74 Külügyi Szemle
