Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kántor Zoltán: A nemzet kérdése a nemzetközi porondon
Kántor Zoltán riumnak az a reagálása, hogy az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) főbiztosának kijelentése nem a magyar státustörvényről szól, az országjelentés ismeretében már nem vehető komolyan."36 Habár Ekeus konfliktuspotenciált lát a státustörvényben és a Velencei Bizottság jelentésében, elfogadja, hogy egy adott államnak köze lehet az egyazon etnikumhoz tartozó, de külföldön élő személyekhez.37 Nehéz megjósolni, hogy ez milyen hatással lesz a politikai stabilitásra, amely az európai kisebbségvédelem kulcsfogalma, de valamilyen formában megkérdőjelezi a kisebbségi kérdéshez való eddigi hozzáállást. A Velencei Bizottság javaslataival és a kisebbségi főbiztos állásfoglalásával nem zárult le a vita. Románia kifogásolta a magyar igazolvány alapján nyújtott munkavállalási kedvezményeket, valamint a magyar igazolvánnyal rendelkező házastárs jogosultságát a „hozzátartozó igazolványra." így, a 2001. december 22-i román-magyar egyezmény38 alapján minden romániai állampolgár hasonló kedvező feltételek mellett vállalhat munkát Magyarországon, illetve a romániai magyarok nem magyar hozzátartozói nem kaphatnak „hozzátartozói igazolványt." Szlovákiával mind a mai napig nem született megegyezés a státustörvény végrehajtásáról. 2003 januárjában Günther Verheugen bővítési biztos, a magyar kormányfőnek írott levelében jelzi, hogy a nemzet fogalmának jelenléte a törvényben problematikus, és „semlegesebb" fogalomhasználatot javasol. Aggodalmát fejezi ki, hogy a státustörvényben használt nemzetfelfogás a határok el nem ismerését tükrözi. Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése is napirendre tűzte a státustörvényt, és Erik Jürgens holland szocialista képviselőt bízta meg a jelentés elkészítésével. Eredetileg Jürgens mandátuma arról szólt, hogy megvizsgálja a hasonló európai törvényeket, ő viszont csak a magyar státustörvénnyel foglalkozott. Az első jelentésében39 a politikai nemzet koncepciójából kiindulva - a Velencei Bizottság javaslatainak szellemével ellentétben - aggályosnak tartotta a határokon átnyúló nemzetkoncepciót. Mint már jeleztem, ez egy szakmailag egyoldalú felfogás, amely nem veszi figyelembe az európai nemzetek és államok kialakulását, valamint a különböző, gyakran egymással ellentétes, nemzetkoncepciókat. A jelentésben - jogosan - a magyar állam szemére veti, hogy csak a végrehajtási utasításokban vette figyelembe a Velencei Bizottság javaslatait, de a törvényt nem módosította a javaslatok alapján.40 Ugyanakkor a jelentés azzal zárul, hogy Magyarországnak hatályon kívül kellene helyeznie a törvényt. A magyar Európa Tanács-i képviselők a bizottságban módosító javaslatokat nyújtottak be, és a jogi és emberi jogi bizottság felkérte a rapporteurt, hogy látogasson el az érintett országokba 52 Külügyi Szemle
