Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kántor Zoltán: A nemzet kérdése a nemzetközi porondon
A nemzet kérdése a nemzetközi porondon Kántor Zoltán A kisebbség számára biztosítandó jogok, a kisebbségi kérdés rendezése az első világháborút lezáró békeszerződések óta a nemzetközi porond állandóan napirenden lévő kérdése. Visszatekintve meglepő, hogy a nemzet kérdése, pontosabban annak meghatározása lényegében csak a 21. század elején került az érdeklődés középpontjába. A magyar státustörvény körülötti vita nemzetközivé válása indította el ezt a folyamatot. A magyarországi törvényhozási és közéleti vita a magyar nemzet meghatározását érintette. A szomszédos államokkal - elsősorban Romániával és Szlovákiával való - konfliktus a nemzetközi érdeklődés középpontjába helyezte a nemzet kérdését. Az utóbbi két évtizedben észlelhető az a változás, hogy a korábban kizárólag belügynek tekintett kisebbségi jogok biztosítása mára már megkérdőjeleződött. Elég, ha az Európai Unió csatlakozási feltételeire gondolunk, de a Bosznia-Hercegovina és Koszovó rendezésének folyamata is nemzetközi befolyás mellett történik. Az anyaország és a határon kívüli nemzettársak kérdése viszont csak az utóbbi években vált központi témává. A Jiirgens-jelentés (Az ETPK 1335. (2003) sz. határozata) tartalmaz egy megjegyzést, miszerint nincsen Európában általánosan elfogadott jogi definíciója a „nemzet" fogalmának. Ennek a problémának a tisztázása érdekében az EPTK Frunda György romániai szenátort jelölte, hogy vizsgálja meg a kérdést és készítsen elő egy jelentést és egy javaslattervezetet. A jelentésről (1735. (2006) sz. ajánlás - A nemzet fogalma) 2006. január 26-án szavazott az EPTK, és elfogadta a javaslatot. írásomban azt a kérdést teszem fel, hogy vajon a nemzet bármikor is tudományos kérdés volt-e, avagy a nemzet meghatározásának első megjelenésétől mindig is politikai kérdésként merült fel. Felvetődik a kérdés, hogy tudományosan hogyan, milyen elméleti keretben elemezhetők mindazok a nemzetre vonatkozó kérdések, amelyek a státustörvény és a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán merültek fel. Először is le kell szögezni: nem tudományos kérdést, hanem politikai folyamatot elemzőnk, amelyben a nemzetfogalomnak központi szerep jutott. Tudományos kérdésünk az lehetne, hogy mi a nemzet, hogyan határozhatjuk meg, illetve hogyan tipologizálhatjuk a nemzeteket. Ezt azért használom feltételes módban, mivel szerintem - igen sok szerzővel ellentétben - a nemzetmeghatározás sohasem volt a (társadalom)tudomány 40 Külügyi Szemle
