Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Rácz András: Katonai együttműködés Oroszország és Fehéroroszország között
Katonai együttműködés Fehéroroszország és Oroszország között zitással fejlesztett „közös állam" képezi a legfontosabb szervezeti keretét.3 Alekszandr Lukasenko fehérorosz és Borisz Jelcin akkori orosz elnök 1995. május 14-én írta alá a két állam „közösségéről" szóló megállapodást. Ezt követte először egy évvel később, 1996- ban a Szuverén Államok Közösségének létrehozása, amely már előirányozta a külpolitika és az energiapolitika összehangolását, valamint a közös valuta bevezetését. A következő évben, 1997 áprilisában pedig aláírták a Fehéroroszország és Oroszország uniójának létrehozásáról szóló nyilatkozatot. A kilencvenes évek második felében Lukasenko azzal az alig titkolt szándékkal támogatta a közös állam létrehozását, hogy a betegeskedő Jelcin helyetteseként ő gyakorolhatná a valódi hatalmat Oroszországban is. A helyzet Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével gyökeresen megváltozott. Az új, erőskezű orosz elnök szintén integrációpárti volt, azonban főleg annak érdekében, hogy megszabaduljon a kellemetlenül önálló, ráadásul az orosz gazdasági támogatás miatt meglehetősen drága fehérorosz partnertől. Ennek jegyében 2002. augusztus 14-én felvetette a két állam „végső egyesítésének" javaslatát, azaz Fehéroroszország beolvasztását az Orosz Föderációba. Lukasenko dühödt elutasítással reagált a hatalma végét jelentő orosz indítványra, és azóta minden erejével azon van, hogy megakadályozza az integráció orosz szándékok szerinti kiteljesedését. Az uniós állam projektjének talán legjobban működő, leghatékonyabb eleme a biztonságpolitikai és védelmi együttműködés, egyszerűen azért, mert ehhez mindkét oldalnak határozott, hosszú távú érdekei fűződnek anélkül is, hogy a közös állam finalité polititjue-)érő\ dönteni kellene. Az uniós államnak van saját védelmi stratégiája és biztonsági koncepciója is, előbbit 1998. február 22-én, utóbbit 1999. április 28-án fogadta el az uniós állam Legfelsőbb Tanácsa. Már a putyini éra alatt keletkezett a konkrét katonai együttműködés részletes kereteit lefektető védelmi doktrína, melyet 2001. december 26-án írtak alá. Az uniós állam védelmi jellegű tevékenységét a Miniszteri Kollégium irányítja, melynek tagjai mind orosz, mind fehérorosz részről a védelmi miniszterek, helyetteseik, valamint a két minisztérium illetékes osztályainak vezetői. Utóbbiak delegálásának fő szabálya, hogy mindig egyenlő számban kell jelen lenniük mind az orosz, mind a fehérorosz védelmi minisztérium képviselőinek.4 Az uniós állam költségvetésének meghatározott, lassan növekvő részét teszik ki a katonai együttműködés kiadásai. Ennek aránya a 2007-es költségvetésben 12,6 százalék, míg 2008-ban már 13,1 százalék. Az arányok növekedése nem feltétlenül jelenti a tényleges katonai kiadások arányának növekedését, a 2008-as költségvetés fő tételei ugyanis összevontan kezelik a biztonsági, rendvédelmi és katonai kiadásokat, amelyek együttes összege a 2007-es költségvetésben még 16,4 százalék volte A közös védelmi tevékenységek legfontosabb gyakorlati elemei a légvédelmi csapatok és a légierők együttműködése, a közös hadgyakorlatok szervezése, a védelmi szféra jogszabályi hátterét biztosító rendeletek összehangolása, valamint a katonai 2008. nyár 5
