Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - KÖNYVRECENZIÓ - Molenkamp-Szűcs Rita: Diplomataiskola kezdőknek és haladóknak
Könyvekről 1998-ban Wim Kok második kormánya szakpolitikai ismeretei, illetve nyelvtudásának érvényre juttatása céljából ajánlott Gábor Dzsingisznek mezőgazdasági-környezetvédelmi tanácsosi pozíciót Magyarországon. Hatáskörébe előbb öt, majd 2004. január elsejétől hét kelet-közép-európai ország tartozott (Magyarország, Szlovákia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria és Szlovénia). Magyarországi diplomáciai megbízatásának ideje alatt rendkívül jó együttműködés, munkakapcsolat jellemezte munkáját az Orbán-kormányzattal, a mezőgazdasági minisztériummal és a környezetvédelmi minisztériummal egyaránt. Könyvében erről számos feljegyzésben beszámol. A Medgyessy-kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterével való kapcsolata különösen sikeres volt: Németh Imre miniszter személyes tanácsadója lett a holland miniszter jóváhagyásával. A rendszerváltás utáni Magyarország történetének fontos szakaszában szólította Gábor Dzsingiszt hivatali kötelessége Magyarországra. „Azért jöttem, hogy segítsem Magyarország felkészülését az európai uniós tagságra" - mondja egy interjúban. Diplomataként megkísérelte, hogy Magyarországon is egy ésszerűbb, az ország céljait jobban szolgáló mezőgazdaság és vidékfejlesztési politika jöjjön létre. Több alkalommal bemutatta a holland tapasztalat alapján kidolgozott, öt kritériumból álló feltételrendszerét, melyek teljesítése esetén a magyar mezőgazdaság az Európai Unióban az őt megillető 7. hely elérésére lenne alkalmas. 2004 decemberében jól sikerült előadást tartott az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet éves kongresszusán. „A szervezők nagy örömére az új mezőgazdasági államtitkár, Pásztói államtitkár úr időben érkezett. Rendkívül sajnálta, hogy mindjárt a megnyitó után rögtön el kellett mennie. (...) Nincs szó rosszindulatról, de mégis furcsa, hogy egy államtitkár nem képes intenzívebben részt venni egy amúgy kitűnő konferencián, mint a saját előadása. (...) Ez volt az utolsó magyarországi előadásom, amelyre komolyan felkészültem. Próbáltam felvázolni azokat a feltételeket, amelyek szerint a magyar mezőgazdaság sikeres lehet Európában. (...) Ha a számtalan reakciót felmérem, akkor sikeres volt az, amit elmondtam. Két mezőgazdasági szaklap is elkérte a szöveget. Tehát nyomtatásban is meg fog jelenni. így mégiscsak eljut az államtitkárhoz. Csak öt feltételt jeleztem, de mind az ötre szükség van, ha all. helyről a magyar mezőgazdaság az őt megillető 7. helyre akar felzárkózni a következő tizenkét évben a huszonötök Európájában." (2004. december 11.) Gábor Dzsingisz az öt feltételhez (1. a birtokstruktúra modernizálása, 2. a mezőgazdaság feltőkésítése, 3. a piacgazdaság érvényesüléséhez a szociálpolitika bevezetése, 4. a hatékony vidékfejlesztési program kialakítása, 5. a mezőgazdaság közigazgatási átszervezése) pontosan meghatározott cselekvési keretet fogalmazott meg. A megvalósítás irányába a legkisebb erőfeszítés sem történt, holott a magyar adminisztráció mindig is nagyra értékelte a holland szaktudást, tanácsadókészséget. Meglátása a mai magyar mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban a következő: a magyar mezőgazdaságban hatalmasak a kihasználatlan potenciák, de a fellendülése érdekében számos 204 Külügyi Szemle
