Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - KÖNYVRECENZIÓ - Arday Lajos: Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján
Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján Jegyzetek 1 Kovács Vilmos-Benedek András: „Magyar irodalom Kárpát-Ukrajnában". Irr A magyar irodalom története 1945-1975. IV. köt. Budapest 1982; S. Benedek András: Kárpátalja története és kultúrtörténete. Budapest 1993; S. Benedek András: A tetten érhető történelem. Budapest: IKVA, 1993; Bállá Gyula: „Kárpátaljai magyarság". In: Jelentések a határon túli magyar kisebbségek helyzetéről. Budapest: Medvetánc, 1988; Dupka György: Kárpátaljai magyar Gulag-lexikon. Ungvár-Budapest 1999; Dupka György: Autonómiatörekvések Kárpátalján. Ungvár-Budapest 2004; Fedinec Csilla: A Kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944. Galánta-Dunaszerdahely 2002; Fedinec Csilla: hatok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Somorja-Dunaszerdahely 2004. 2 Botlik József-Dupka György: Ez hát a hon... Tények, adatok, dokumentumok a kárpátaljai magyarság életéből 1918-1991. Budapest-Szeged-Ungvár 1991; Botlik József-Dupka György: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Ungvár-Budapest 1993; Botlik József: Hármas kereszt alatt. Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig (1646-1997). Budapest 1997; Botlik József: Egestas Subcarpathica. Adalékok az Északkeleti-Felvidék és Kárpátalja XIX-XX. századi történetéhez. Budapest 2000. 3 Bródy András: A Központi Orosz Nemzeti Tanács autonómiatervezete. 1939 március-április 2.; Fenczik István: A Kárpát-orosz vajdaság Alkotmánya. 1939. március 31.; Dr. Kaminszky József: A magyar-orosz nép (ruszin) önkormányzati autonómiája. 1939 április 7. Pataki Tibor államtitkár Kárpátalja önkormányzatáról, 1939. április; Kárpátalja autonómiájának vázlata (Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet) 1939. június 7.; Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaság önkormányzatáról, 1940. június 10. A képviselőház 1940. július 23-i ülésén előterjesztette Teleki Pál miniszterelnök (11/292-334. o.). 4 „E Podkarpatszka Rusz a Poprád folyótól a Tiszáig terjedne (tehát magába foglalta volna egész Eszakkelet-Szlovákiát - A. L). Saját országgyűlése (szojm) és saját minisztériuma lenne, élén a szojmnak felelős gubernátor állna... A budapesti kormányban külön ruszin miniszter tevékenykedne... Az autonóm területen önálló lenne az igazságszolgáltatás, a rendőrség, csendőrség, a posta... a vasúthálózat, az iskolaügy, a vallás, azaz a belügyek egészében. A ruszin katonák csak ott szolgálnának... azaz a hadügy és a külügy lenne »közös kérdés« Magyarországgal... hivatalos nyelve a ruszin volna" (11/63-64. o.). 5 Egyéb okok: a csehek háborús szerepe (tömeges átállások, a Csehszlovák Légió) s emigrációjuk tevékenysége Ausztria-Magyarország feldarabolásában. 6 „A vallási kérdések mögött a szkizmába öltöztetett pánszláv gondolat húzódott, amelynek népszerűsítői Vlagyivosztoktól Prágáig képzelték el az... orosz birodalmat" (1/177., 219., 222-223., 231. o.). 7 A német közbelépésre véget ért „miniháború" során a magyar légierő 35 szlovák gépet megsemmisített; egyes feltételezések szerint ezt torolták meg a szlovákok Kassa bombázásával. 8 Vozány Aladár emlékiratából tudjuk, hogy jórészt zsidó pénzen alakult meg és működött a munkácsi református püspökség. A közelmúltban elhunyt Rosner Árpád Munkácsról került Londonba 1939-ben; több kötetben jelentette meg magyar nyelvű verseit. 9 Néhány tíz Szics-gárdista fiú Lengyelország felé menekült. Ezeket lengyel (nem magyar!) határőrök lőtték le a Vereckei-hágón, s ott vannak eltemetve. Többek között ezért sem járulnak hozzá ukrán részről a magyar honfoglalási emlékmű befejezéséhez. 2008. tavasz 201
