Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja A DPA második embere, Menduh Thaci a 2006. májusi kormányfői találkozó után a macedón-koszovói kapcsolatok normalizálását dicsérte még ellenzékből: „Jó, hogy Macedónia és Koszovó normális kapcsolatokat létesített, és a problémákat civilizált módon kívánják megoldani."61 Sem a DPA, sem a DUI nem támogatta a PDP-nek a 2006-os választási kampány során a politikai propaganda szintjén felvetett „ALMAKOS-projekt" elnevezésű, kiforratlan elképzelését egy, az oktatás, kultúra és a tudomány terén megvalósítandó albán-macedón-koszovói „unióról". A javaslat alkalmas volt a „Nagy-Albánia" iránt fokozottan érzékeny, gyanakvó macedón közvélemény izgatására. Időszerűtlensége miatt javaslatba hozói is gyorsan elfeledték. Mivel e tanulmány más helyén részletesebben foglalkoztunk a Macedónia és Koszovó közötti határvonal kijelölése körüli nézeteltérésekkel, itt is megjegyezzük, hogy e kérdésben a határ mindkét oldalán élő albánok elégedetlenek a jelenlegi helyzettel. Ennek az az oka, hogy a határ kijelölése az ő megkérdezésük nélkül, szerb-macedón megegyezés keretében történt annak idején. A macedóniai albán politikai pártok szintjén ez a kérdés mégsem került előtérbe. A G8-ak németországi csúcskonferenciáján Koszovó ügyében történtek nyomán kialakult koszovói albán kiábrándultság és csalódottság a macedóniai albán pártok vezetőinek ismertté vált megnyilatkozásaiban nem tükröződött. A DPA alelnöke, Menduh Thaci üdvözölte Bush elnök Koszovó függetlenségét megelőlegező tiranai nyilatkozatát, a DUI alelnöke, Rafiz Aliti szerint pedig Bush tiranai beszéde „világos üzenet arról, hogy Koszovó hamarosan függetlenné válik, ami az egész régiónak is érdeke".62 Összegzés A Koszovóval kapcsolatos - aktuálisan éppen a függetlenségről kialakult - macedóniai álláspontok, az ország és társadalma bonyolult összetétele következtében sokrétűek. Miközben az állami szervezetek szintjén törekvés figyelhető meg a következetességre, a politikai pártok, elemzők, médiák, civil szervezetek és a közvélemény reagálásai helyzettől, beállítottságtól, etnikai hovatartozástól függően különböznek és időről időre változnak is. Az így kialakuló bonyolult összefüggések alaposabb elemzése tanulmányunk kereteit meghaladná, így csak a legfontosabb tényezők felsorolására szorítkozunk, röviden összegezve a mostani kép kialakulását, elemeit, a különböző szintek és rétegek álláspontjában tapasztalható egyezéseket és különbségeket. A mai macedón gondolkodás Koszovóval kapcsolatos meghatározó elemei közül a legfontosabbak: 1. Az ország euroatlanti jövőjébe vetett hit és az ennek megfelelő Amerika- és EU- párti gondolkodás. Láttuk, hogy a 2001-es etnikai válság és az azt lezáró ohridi 2008. tavasz 19
