Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)

2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja

Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja A macedóniai albánok - többek között Koszovóval kapcsolatos - állásfoglalásai­nak súlyát ma az igen érzékeny és törékeny jórészt a nagyhatalmak által életre hí­vott és még ma is sok tekintetben végrehajtatlan, ezért feszültségeket okozó ohridi keretegyezményen50 alapuló túlméretezett befolyásuk és a macedón politikában betöl­tött megkerülhetetlen szerepük, nem pedig számuk vagy gazdasági súlyuk adja meg. Persze, az albánság számaránya Macedóniában az összlakossághoz viszonyítva min­denképpen jelentős; megbízható adatok ugyan alig állnak rendelkezésre, és eltérnek egymástól. A 2002. évi népszámlálás a rezidens, macedón állampolgárságú albánok arányát 19 százalékban adja meg,51 míg a CIA 25,2 százalékkal számol.52 A ténylegesen - jórészt az 1999-es koszovói válság óta - ott tartózkodók és az azóta (szintén Koszovó- ból) átvándoroltak és a határ menti „kétlaki", migráns, főként rurális népesség számát is figyelembe véve, megbízható becslések szerint a Macedóniában életvitel-szerűen tartózkodó albánok számaránya megközelíti az egyharmadot, ami 600-700 ezer főre tehető. Ez a tömeg korántsem homogén. Jó részük, bár politikailag a szó korszerű értel­mében általában indifíerens, az albán politikai pártok sajátszerűen szervezett,53 biztos szavazója (korábban az albán lakosság többször bojkottálta is a macedóniai választáso­kat) és - témánkhoz közelítve - a koszovói függetlenség különösebb árnyalások nélkü­li, feltétlen igenlője. Kisebb, politikailag aktív hányaduk - főként a városi lakosság ma­cedóniai gyökerű része - általában a helyi hagyományos albán pártok valamelyikének szavazója esetleg tagja vagy funkcionáriusa. A macedóniai albán pártok és a koszovói függetlenség Jelenleg három macedóniai albán parlamenti párt működik. Kettő a múlt század kilencvenes éveiben létrejött alakulat, míg egy - támogatottságát tekintve a legna­gyobb - a 2001-es konfliktust követően alakult, a fegyveres albán mozgalom bázisán. A Demokratikus Albánok Pártja (DPA, PDSH) jobbközép irányvonalú, jelenleg tagja a kormánykoalíciónak. A Demokratikus Prosperitás Pártja (PDP) az előbbitől balra álló, a kormányzásba időnként mindkét oldalon be-bekapcsolódó alakulat. A Demokratikus Unió az Integrációért (DUI, BDI) szavazóbázisát főként az 1998 után Macedóniába kerülő albánok alkotják. Jelentős befolyással rendelkezik az albánok lak­ta vidéki régiókban is. Radikális irányzatú, jelenleg ellenzékben politizál. Sokáig tá­vol maradt a parlamenti munkától, visszatérése csak 2007 júniusában, jelentős nyugati nyomásra történt meg. Vezető káderei jórészt a fegyveres mozgalomból kerültek ki, de jó néhányan közülük más albán pártokból (főként a PDP-ből) léptek át. 2002 és 2006 között a baloldali szocialista párt koalíciós partnereként részt vettek a kormányban is. A DUI és a másik két - egymás közötti ellentéteiket vele szemben félretevő - párt között sok belpolitikai kérdésben jelentős, nem egyszer nyílt vitába torkolló ellentétek 2008. tavasz 17

Next

/
Thumbnails
Contents