Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecse Géza: Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában, 1914-1991
Geese Géza 69 1947. szeptember 22-27-én a Szovjetunió és hat európai népi demokratikus ország kommunista pártjának, valamint a francia és az olasz kommunista pártnak a képviselői az egyik Wroclaw melletti helységben elfogadták, hogy „a világon két tábor alakult ki: az imperialistaellenes demokratikus, illetve az imperialista". Az 1986-ban Magyarországon megjelent felsőoktatási tankönyv megjegyzi, hogy „ezzel figyelmen kívül hagyták a kínai forradalom jelentőségét és a gyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalmait". A Tájékoztató Irodáról azt írja, hogy annak „nem volt döntési joga, nem hozhatott mindenki számára kötelező erejű határozatot, sőt formálisan még tanácskozási joggal sem ruházták fel. A résztvevők azt sem tisztázták világosan, hogy az »összehangolás« a tevékenység milyen területeire terjedjen ki." Balogh Sándor-Gergely Jenő-Izsák Lajos-Föglein Gizella: Magyarország története 1918-1975. Budapest: Tankönyvkiadó, 1986 (a továbbiakban: Balogh-Gergely-Izsák-Föglein 1986), 184. o. A Kominform orosz elnevezése: „Infromacionnoje bjuro kommunyisztyicseszkih partyij", orosz mozaikszóval élve: „Informbjuro kompartyij". 70 „Jóllehet a Tájékoztató Iroda létrehozásakor kinyilvánították, hogy nem az 1943-ban feloszlatott Kommunista Internacionálé felelevenítéséről van szó, a gyakorlat... hamarosan megmutatta, hogy a szervezet kezdettől magára vállalta nemcsak a tagpártok, hanem a kommunista mozgalom egészének az orientálását is, túllépve a nevében jelzett tájékoztatási funkción." XX. századi egyetemes történet, 1. kötet, Európa (szerk. Németh István) Osiris Kiadó, Budapest, 2006 (a továbbiakban: Németh 2006,1.). 406. o. 71 A bukaresti Kominform-találkozón, amelyre a jugoszlávok nem mentek el, a szervezet tagjai kizárták Jugoszláviát a szervezetből, és kemény hangú nyilatkozatot fogadtak el. Jelavich 1996: 2., 286. o. 72 A pontos kiváltó okokat máig nem ismerjük, ellenben éppen a Jugoszlávia elleni 1948. július 12-i határozat kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a Tájékoztató Iroda valójában ugyanúgy, mint ahogy korábban a Kommunista Internacionálé, a Szovjetunió politikájának eszköze volt. A „Kominform nacionalizmussal vádolta a jugoszláv pártot", amiért Titóék „azonosítani kezdték a Szovjetunió külpolitikáját az imperialista hatalmak külpolitikájával". lm A szocialista világrendszer. A szocializmus építésének kérdései a Szovjetunióban, az európai, ázsiai szocialista országokban és Kubában (Szöveggyűjtemény a tudományos szocializmus tanulmányozásához) 1. kötet (Nemzetközi dokumentumok, Szovjetunió, ázsiai szocialista országok és Kuba) (szerk. Bakos Károly-Szokolay Katalin, kézirat). Budapest: Tankönyvkiadó, 1987 (a továbbiakban: Bakos-Szokolay 1987), 1. köt. 15., 22. o. 73 Jelavich 1996. 2., 287. o. 74 Magyar-jugoszláv kapcsolatok 1956. Az állami és pártkapcsolatok rendezése, az októberi felkelés és a Nagy Imre-csoport sorsa. Dokumentumok (az iratokat gyűjtötte, válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kiss József-Ripp Zoltán-Vida István). Budapest: MTA Jelenkorkutató Bizottság, 1995 (a továbbiakban: Kiss-Ripp-Vida 1995), 5-6. o. 75 A görög polgárháború 1949 szeptemberében ért véget. Jelavich 1996. 2, 276. o. 76 Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel. Dokumentumok az egykori SZKP és MSZMP arcívumaiból 1985- 1991 (szerk. Baráth Magdolna-Rainer M. János): Budapest: 1956-os Intézet, 2000 (a továbbiakban: Baráth-Rainer 2000). 249. o. 77 Fejtő Ferenc találóan jegyzi meg: „Sztálin és munkatársai... mindenekelőtt készpénzre akarták váltani a győzelmet. Előre akarták tolni védelmi vonalaikat Németországgal vagy inkább bármelyik másik hatalommal szemben, amely majd Németország örökébe lép, mint Nyugat-Európa uralkodó hatalma. ...a Szovjetunió a közvetlen előnyök kedvéért eljátszotta a világ legnagyobb hatalmának barátságát... Sztálin »földi« fogalmakban gondolkozott egy olyan történelmi pillanatban, amikor a levegő vált a döntő elemmé; „kormányokban" gondolkodott egy olyan történelmi pillanatban, amikor az ipari kapacitás vált meghatározó jelentőségűvé." Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története 1-2. Budapest-Párizs: Magyar Füzetek, 1991. (A továbbiakban: Fejtő 1991,1. k.), 9. o. 78 „Az 1947 és 1950 közötti szovjet magatartás inkább felgyorsította, mint megakadályozta a Washington fennhatósága és támogatása mellett formálódó nyugat-európai integrációt. Sztálin nemigen érzékelte, hogy Prága, Berlin, majd Korea elleni lépései mekkora ösztönzést jelentettek a nyugat-európai egységesülés szempontjából, és mennyire súlyosbították Moszkva biztonsági problémáit." Mezei 2001,18. o. 166 Külügyi Szemle
