Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecse Géza: Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában, 1914-1991
Geese Géza 8 Kohn 1960, 279-282. o. 9 Amint a császári Németország - a világháború veszteseként - 1918. november 11-én megadta magát a nyugati hatalmaknak, az Osszoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1918. november 13-án a breszt-litovszki békét egy határozattal - annak összes előírásával - hatályon kívül helyezte. Lengyel 1991, 46. o. 10 A Kommunista Internacionálé válogatott dokumentumai. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1975 (a továbbiakban: Internacionálé dokumentumai 1975), 13-20. o., valamint az 1920-as szervezeti szabályzat uo. 53-57. o. 11 Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a Kominternnek jó kapcsolatai voltak a térség (főként) szláv nemzeteivel. így már az alapító kongresszuson a világszervezet elnökségének tagjai közé választották Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság képviselőit. (Annak, hogy Magyarország, Németország és Svájc is az elnökség tagjai között volt, más oka van.) A Kommunista Internacionálé története. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1971 (a továbbiakban Internacionálé 1971), 50. o. 12 Ilyen egyezményt korábban a Szovjetunió csak Törökországgal kötött 1920-ban. Niederhauser Emil megjegyzi: „Az együttműködés hamarosan katonai térre is kiterjedt, a német hadsereg szovjet területen tudott fegyverkezni, amit otthon a békeszerződés tiltott, ugyanakkor segítette is a szovjet hadsereg megszervezését. A jórészt titkos kapcsolatok... Hitler hatalomra jutása után sem szakadtak meg teljesen". Niederhauser Emil: Kelet-Európa története, Budapest: História-MTA Történettudományi Intézete, 2001 (a továbbiakban: Niederhauser 2001/a), 247. o. 13 Internacionálé 1971,101. o., illetve 197. o. 1924-re az Egyesült Államok a Dawes-tervben felmentette Németországot jóvátételi kötelezettségei jelentős részének megfizetése alól, és tetemes angol-amerikai kölcsönt is kapott. Internacionálé 1971,194. o. 14 A „Kelet felé fordulást" a KI V. kongresszusán (1924. június 17.—július 8.) határozták el. Internacionálé dokumentumai 1975,189-190. o. A megváltozott kínai helyzet értékeléséről a KI VB VIII. plénumán (1927. május 18-30.) 1. uo. 268-273. o. 15 Sesztakov A Szovjetunió népeinek rövid története című, 1937-es megjelenésű tankönyvében a „Szovjetunió a szocializmus hazája", amelynek „csodálatos történelmét jól kell ismernünk". Kohn 1960, 285-286. o. 16 1935. október 5. és 13. között szovjet újságírók kéthetes utazást tettek Csehszlovákiában, és a cseh kormány is fogadta őket. Szlovákia a csehek kezében a „Vörös Hadsereg európai bejárata”. Ezt Ripka, Benes elnök újságíró barátja jelentette ki, amikor a Csehszlovákiába ellátogató szovjet újságíróktól így búcsúzott: „Biztosíthatjuk Önöket, hogy a bolsevikellenes rezsimektől körülvett Csehszlovákia ezentúl a szovjetek bejárati kapuja lesz Nyugat- és Közép-Európa felé." Majoros István: Franciaország a nemzetközi kapcsolatok rendszerében (1871-1940). Budapest: (MTA doktori disszertáció, kézirat), 2003 (a továbbiakban: Majoros 2003), 304-305. o. 17 Csehszlovákiából kívántak például alkalomadtán csapást mérni Berlinre. 1935. április 8-án szovjet repülőtiszti bizottság érkezett Prágába, hogy a cseh repülőipart tanulmányozza. Május 30. és június 5. között cseh repülőraj érkezett Moszkvába. A tárgyalásokon szó volt arról, hogy a cseh repülőtereket átengedik a Szovjetuniónak. Augusztus 13. és 23. között a szovjet vezérkar volt főnöke delegáció élén részt vett egy cseh hadgyakorlaton. Szeptember 5. és 27. között viszont a cseh vezérkari főnök vett részt egy Kijev környéki orosz manőveren. 1935 őszétől a cseh tisztek rendszeresen ellátogattak a Szovjetunióba. 1936 februárjában Buharin, az Izvesztyija főszerkesztője érkezett Prágába. 1936 február-márciusban a szovjetek részt vettek a szlovákiai repülőtéri rekonstrukcióban. Lásd Majoros 2003, 304. o. 18 A francia vezérkar 1933-as elemzése a Szovjetunióról még azt állapította meg, hogy belpolitikai problémái miatt nemigen táplálhat agresszív terveket. Négy évvel később a Vörös Hadsereg egyik főtisztjével folytatott 1937. február 23-i beszélgetésre alapozott jelentés már megállapítja, hogy 1934 óta a szovjet vezetés meg van győződve egy Németországgal való háború elkerülhetetlenségéről. Ez esetben a litvániai és a csehszlovák folyosót használná a Németország elleni felvonuláshoz. A dokumentum Vorosilov kijelentésére is hivatkozik, amely szerint a Szovjetunió háború esetén 160 Külügyi Szemle
