Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Szász József közeledik a döntés Koszovó végleges státusáról, nem zárható ki egy ilyen szcenárió sem" - vélekedett 2006-ban.40 A hasonló aggályokat erősítik a macedóniai szerbek, sőt, velük szimpatizáló macedónok Koszovó-ellenes szervezkedéséről szóló híresztelések, melyek a függetlenségi folyamat finisében egyre inkább lábra kapnak.41 A másik, macedónok számára nyugtalanító gondolat az egyébként is növekvőnek tartott, a koszovói függetlenséggel pedig döntő lökést kapó albán befolyás erősödése a térségben. Ez olyan irreális elképzeléseknek is teret ad a közgondolkodásban, mint egy Koszovóra, Nyugat-Macedóniára, Dél-Szerbiára és Dél-Montenegróra kiterjedő „albán övezet", majd egy, az egész térséget (Boszniát és Montenegrót is) veszélybe sodró újabb, nagy ívű konfliktus révén valamiféle „Nagy-Albánia" létrejöttének lehetősége.42 Ne feledjük azonban, a Nyugat-Balkán szürrealista világában nemegyszer abszurd félelmek is testet öltöttek már. Érdemes e helyen kiemelni Ljupcso Georgievszki43 Macedóniában széles körben ismert, noha nem éppen népszerű elképzelését a balkáni politikai rendezésről és benne a „Nagy-Albániának" szánt szerepről. A politikus szerint Koszovó függetlensége Macedóniát egyfajta „harmadik albán köztársasággá" változtatná, a régió geopolitikai helyzetét pedig tovább destabilizálná. Mivel a multietnikus megoldás ebben az esetben túlhaladott és alkalmatlan, a térségben etnikailag tiszta államokat kell létrehozni egy új, nemzetközi égisz alatt összehívandó Balkán-konferencia keretében. A rendezés középpontjában Georgievszki szerint egy újonnan, terület-átengedéssel és lakosságcserével létrehozandó, a térség albán ebrikumát teljes egészében magába foglaló „Nagy-Albániának" kell állnia, melyet etnikailag ugyancsak tiszta, szláv államok vesznek körül. A szerző szerint így a magának úgyis mindenképpen utat törő albán hegemonisztikus törekvés szabályozható lenne és az új, megnövekedett albán állam létrejötte Macedónia veszte helyett annak megmenekülését eredményezné.44 A szerző személyes tapasztalata, szerint gyökeret vertek Macedóniában olyan aggodalmak is, hogy az ottani albánok (akiknek a régóta ott letelepültek a becslések - de legalábbis a szóbeszéd - szerint immár kisebb részét alkotják az elsősorban Koszovóból a múlt század nyolcvanas évei óta folyamatosan beszivárgó, a kilencvenes évek végén tömegesen érkezett és azóta is beáramló, macedónul már nem tudó, erős albánságtudatú „újakkal" szemben) csatlakozni kívánnak majd a független Koszovóhoz, akár egy, a 2001-eshez hasonló fegyveres fellépés árán is. Macedónia földrajza „veszélyeket rejt": legalább egy szomszédjuk (Koszovó) kiszámíthatatlan. Egyrészt egy független Koszovó arra indíthatja a macedóniai albánokat, hogy erőszakhoz folyamodva függetlenedjenek, majd egyesüljenek Koszovóval. Másrészt, ha Koszovó függetlensége késik vagy elnapolják, a macedóniai albánság ugyanolyan destabilizáló szerepet játszhat, mint tette 2001-ben.45 A színfalak mögött a macedón politikai vezetést is erősen foglalkoztatják a Koszovó függetlenedése utáni helyzetből származó, az országra nézve esetleg kedvezőtlen 14 Külügyi Szemle
