Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecse Géza: Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában, 1914-1991
Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában 1914-1991 így Lengyelországról és Ukrajna jelentős részeiről is lemondtak.8 Az orosz kommunistáknak ez nem volt „elvi kérdés", mivel küldetéstudatukat nem a szláv népekre, hanem a világforradalomra alapozták.9 Ennek előmozdítására külön szervezetet hoztak létre: az 1919 márciusában megalakított Kommunista Internacionálé, a Komintern világpárt volt.10 A béketárgyalások idején Oroszországban polgárháború dúlt, így az 1919-1920- ban születő új európai rend tőlük függetlenül, bár részben eredeti célkitűzéseik szerint - a (nyugati) szláv (és a román) nemzeti aspirációknak megfelelően alakult ki. A kontinentális Európa legjelentősebb nemzete, a német potenciálisan egymaga jelentősebb tényező volt Európában, mint a balkáni és a közép-európai szláv nemzetek együttvéve.11 A versailles-i európai rend korán sérülékeny mivolta korán megnyilvánult. Először 1922-ben, amikor a háború két vesztes hatalma: Németország és a Szovjetunió megegyezett az itáliai Rapallóban, amelynek értelmében mindkét fél lemondott háborús jóvátételi követeléseiről, és megállapodott a diplomáciai kapcsolatok felvételéről.12 1923 végére a kommunista világmozgalom európai lendülete megtorpant,13 a szovjet vezetésnek ezért is vált fontossá Ázsia, különösen Kína. Pekingben azonban 1927- ben a polgári Kuomintang-kormány véresen leszámolt a kínai kommunistákkal, s a világforradalom sikerének perspektívája így vitatémává vált Moszkvában.14 A „szocializmus egy országban" való felépítésének lehetőségéről szóló vita aztán végül Sztálin javára dőlt el. Trockijjal polemizálva ugyanis Sztálin állította azt, hogy fel lehet építeni a szocializmust a viszonylag fejletlen Szovjetunióban is. A szovjet államnacionalizmus kialakulása A vita után a Szovjetunió vezetői immár nem elsősorban a világforradalom terjesztésére, hanem a Szovjetunió mint ország megerősítésére törekedtek. Ez megkövetelte a nemzetközi politikában kialakult államrendszerhez való alkalmazkodást, a nemzetközi politika szabályainak a betartását. 1931-ben Japán megtámadta Kínát, és megszállta Mandzsúriát, amelyből 1932-ben Mandzsukuo néven önálló államot alakított. 1933 januárjában Németországban hatalomra jutott Adolf Hitler. Ezzel egy időben a szovjet kormány utasítást adott a történelemkönyvek újraírására. Az Oroszország „egyéni jellegéről" szóló koncepció került előtérbe. Míg korábban az orosz múlt pocskondiázása a hivatalos szovjet kultúrpolitika része volt, most újra megjelenhettek az orosz népmondák hőstörténetei.15 A húszas években a Szovjetuniónak még kifejezetten rossz volt a viszonya az újonnan létrejött szláv államokkal, hisz azok nem a bolsevikokkal, hanem az orosz fehéremigránsokkal szimpatizáltak, most ez a helyzet lényegesen megváltozott. Igaz, a lengyelekkel ennek ellenére sem sikerült javítani a viszonyt. 2008. tavasz 145
