Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
Rónay Miklós Jegyzetek 1 Sokszor halljuk, hogy a szerződést vatikáni szerződésnek nevezik. Ahogy egy korábbi cikkben kifejtettem, a Szentszék és a Vatikán Városállam között jelentős különbség van. A Szentszék a katolikus egyház kormányzata, a Vatikán Városállam pedig annak egy alrendszere. A katolikus egyház jogrendszerében a Vatikán Városállam úgy helyezkedik el, hogy a szentszéki Államtitkárság (az egyik szentszéki dikasztérium) alá van rendelve. Mint ilyen, külügyileg önállóan nem cselekvőképes, nemzetközi kapcsolatait (pl. szomszédjával, az Olasz Köztársasággal) a Szentszék általános külügyi apparátusa intézi. A konkordatárius szerződések vagy a szentszéki diplomáciai kapcsolatok vatikáninak nevezése újságírói szinten megengedhető, jogi vagy a nemzetközi kapcsolatok tudomány szövegkörnyezetében viszont egyértelműen szakmai hiba. Rónay, M.: „A Szentszék és a Vatikán Városállam viszonya a közbeszédben és a jogban". Külügyi Szemle, 3. (2004) 271-289. o. (a későbbiekben Rónay 2004). 2 Megállapodás, amely létrejött egyfelől az Apostoli Szentszék, másfelől a Magyar Köztársaság között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről, 1997. VI. 20., A4S (1998) 330-341. o. 3 Már az is rosszul hangzik, ha egy kormányzati tisztségviselő szájából az a kijelentés hangzik el, hogy a kormányzat az általa/valamelyik elődje által kötött szerződést elismeri vagy nem vitatja. A diplomácia nyelvén ez ugyanis azt jelenti, hogy elvben nem zárja ki, hogy ne ismerje el, vagy fölvetődött a kormányzat köreiben, hogy nem ismeri el. Ajánlatosabb tehát az ilyen belső kormányzati mérlegeléseket inkább nem kiszivárogtatni, mert nem vet jó fényt az adott országra. 4 Azért használom ezt a nehézkesnek tűnő szerkezetet, mert a nemzetközi közjogi szempontból ebbe a kategóriába tartozó szerződések csak kis része nevezi magát konkordátumnak, sőt a kifejezés a szerződések címsorában egyre ritkábban szerepel. Itt azonban nemcsak azokról a megállapodásokról lesz szó, amelyekben a szerződő felek explicite konkordátumnak nevezik a megállapodásukat, hanem mindazokról a szerződésekről, amelyek természetük szerint ebbe a kategóriába tartoznak. 5 Codex Iuris Canonici auctoritate loannis Pauli PP. II promulgatus, Cittä del Vaticano 1989., magyarul: Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex iuris canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal. Budapest, 1986 (rövidítése: CIC). 6 Az igazság az, hogy még egyes jogi tankönyvekben is van némi konfúzió a Vatikán és a Szentszék kategóriák között, főleg a Magyarországon kiadottakban. A direkt ezzel a témával foglalkozó nemzetközi jogi szakkönyvek azonban ezt a distinkciót természetesen ismerik és tudják értelmezni. Magyarul hozzáférhető és ismeri ezt a különbséget (jóllehet a könyv nem nemzetközi közjogi, hanem alapvetően állami egyházjogi megközelítésű): Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. Budapest, 2000,89. o. 7 Elsődleges megismerési forrásuk: a katolikus egyház hivatalos közlönye (Acta Apostolicae Sedis, Commentarium officiate, Romáé, 1909, rövidítése: AÁS) és az egyes szerződő államok hivatalos közlönyei. Másodlagos megismerési források: Raccolta di concordati su materié ecclesiastiche tra la Santa Sede e le Autoritá civili, Vol. I—II. (szerk. A. Mercati), Typ. Pol. Vat, 1954. Előzménye: V. Nussi: Quincjuaginta conventiones de rebus ecclesiasticis inter Sanctam Sedem et civilem potestatem variisformis initae in XXV titulos digestae. Romáé, 1869, valamint I concordati di Pio XII 1939-1958 (szerk. Ciprotti-Talamanca). Milano, 1976.; I concordati di Giovanni XX11I e dei primi anni di Paolo VI 1958-74 (szerk. Ciprotti- Zampetti). Milano, 1976. 8 Magyarország ezt az alkotmányjogi nehézséget a következőképpen oldja föl. Egyfelől az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében az áll, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés... vallás... szerinti különbségtétel nélkül", a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 15. § (3) bekezdésben pedig azt olvassuk, hogy „az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik". A törvény tehát az államnak az egyházakhoz való jogilag egyenlő viszonyulását fogalmazza meg, és nem az általában való egyenlő viszonyulást. Az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) határozatának az indoklásában olvassuk, hogy „az államnak az egyházakat egyenlőkként kell kezelnie. [Az állam] csak elvont, minden vallásra vagy egyházra 140 Külügyi Szemle
