Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél kálni, ekkleziológiai, önreflexiós okai vannak (ez volt a legjobb és ma is a legbiztosabb módja, hogy a tanítás egységét és befolyásmentességét és az egyház szervezeti egységét és befo- lyásmentességét biztosítani lehessen, márpedig ezeknek a céloknak az elérése az egyház számára ekkleziológiai okok miatt nem opcionális, vagyis így vagy úgy el kell érnie). A külügyi kapcsolatok általános történeti fejlődésének az egyház ugyanígy természetes alanya és részese volt, és így a nemzetközi életben való benne léte is endemikus. Az egyháznak ezt a sok évszázad alatt kialakult önvédelmi rendjét, amit az egyes országokban élő egyházrészek nemzetközi kapcsolatok módjára való képviselete képessége jelent, csak militáns jellegű rezsimek kérdőjelezik meg. így például a kései középkorban egyes abszolutista uralkodók, az akkori hatalomkoncentrációs kormányzati elvek alapján, a létezett szocializmus országai vagy ma a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság és egyes iszlám államvalláséi országok. Általában elmondható, hogy azok szokták ezt megkérdőjelezni, amely országok diplomáciai kapcsolatot sem tartanak fenn a Szentszékkel. A püspöki konferenciák és a püspökök a kifelé irányuló kommunikáció szempontjából Ahogy láttuk, a püspöki konferenciák nem tudják ugyan a helyi egyházrészeket kifelé teljesértékűen képviselni, de a kifelé irányuló kommunikációban jelentős szerepük van. Jobban ki tudják fejezni a terület püspökeinek az adott területtel, országgal kapcsolatos álláspontját, mert lévén, hogy ott élnek, ott működnek, tagjaik általában ott nevelkedtek, ismerik annak a területnek a nyelvét, szokásait, történelmi, politikai múltját, politikai és egyéb közösségi kultúráját, ezért jobban érzik a finomabb kommunikációs distinkciókat, mint a Szentszék vagy az adott országba küldött nuncius (akiket nem akkreditálnak a hazájukba). A konferencia mint jogi formáció külügyileg releváns ho- zadéka az, hogy az egyház kommunikációs flexibilitását javítja az adott területen. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a konferencia az egész egyház adott országgal kapcsolatos álláspontját mondaná ki. Ismert az amerikai püspöki konferencia nyilatkozata az öbölháború kapcsán. Az Amerikai Egyesült Államok Püspöki Konferenciája (United States Conference of Catholic Bishops) 2002. novemberi állásfoglalásában a háborúindítás szabályaira, kritériumaira,45 a 2003. márciusi és áprilisi állásfoglalásaiban pedig a hadviselés szabályaira emlékezteti az amerikai kormányzatot, figyelmezteti a háború elkerülésére való erőfeszítések fontosságára, és aggodalmát fejezi ki az áldozatok és a valószínű emberi szenvedés miatt.46 Mindenesetre nem zárja ki kategorikusan a háborút, hanem inkább „morálisan fölkészül rá". Ezzel szemben a Szentszék és a nem amerikai püspöki konferenciák kategorikusan kizárták a háború lehetőségét és annak gondolatát is.47 Az USA konferencia állásfoglalásaiban a szó szoros értelmében nincs semmi olyan kijelentés vagy gondolat, ami a katolikus egyház hivatalos állásfoglalásaival ellentétes volna, inkább az attitűd2008. tavasz 135
