Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Szász József A válság lezárása lehetősegei adott a Koszovó és Macedónia közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok normalizálására is, a folyamat azonban nehezen indult meg, és megtorpanásokkal, visszaesésekkel tart napjainkban is. Koszovó nehéz gazdasági helyzete, a gazdaság „természetellenes" állapota és a tartomány egyelőre függő státusa ma még nem teszi lehetővé Pristina gazdasági-kereskedelmi viszonyainak teljes rendezését. A függetlenség iránti felfokozott várakozás, „ugrásra kész" állapot azonban a szkopjei gazdasági köröket is arra készteti, hogy megfogalmazzák, és lehetőleg érvényesítsék is Koszovóhoz fűződő érdekeiket. Macedón gazdasági szakértők arra számítanak, hogy Koszovó a függetlenség kikiáltása után jelentős külföldi, főleg uniós és amerikai pénzügyi támogatást kap gazdaságának rendbetételére és a növekedés beindítására, a megfelelő pénzügyi és intézmény- rendszer kiépítésére, majd a privatizáció megkezdésére. Jelentős külföldi segítségnek kell érkeznie a kereskedelem liberalizációjának, a belső piac normális működése biztosításának céljából is. Égető szakemberhiányra lehet számítani és szükség lesz a várhatóan tömegesen érkező külföldi szakértők ellátására, megfelelő infrastruktúra kiépítésére is. Ki kell alakítani a külföldi piacokhoz történő hozzáférés csatornáit, a régiós együttműködést, meg kell teremteni a szabad kereskedelem jogi feltételeit. Mindezek kapcsán Macedónia megalapozott reményeket táplál arra, hogy részesévé, haszonélvezőjévé válhat a koszovói gazdasági fellendülésnek. Ehhez persze az szükséges, hogy képes legyen saját gazdasága javára kihasználni a lehetőséget és hogy ne veszítse el a koszovói gazdasággal szemben egyelőre meglévő, de nem behozhatatlan komparatív előnyét. A Koszovó gazdaságának robbanásszerű fejlődésétől Macedónia számára várható előnyök közül a szakértők a következőket tartják a legfontosabbnak: • A Koszovóba irányuló macedón export fellendülése, az adminisztratív nehézségek megszűnése, esetleg szabadkereskedelmi megállapodás létrejötte. • A Koszovóban várható külföldi beruházások járulékos hatásai Macedóniára is kiterjednek, illetve élénkítik az oda irányuló tőkebeáramlást. • A fellendülő koszovói termelés elszívó hatása, szakemberhiánya következtében enyhülhet a kiugróan magas macedóniai munkanélküliség. • Fejlődhet a macedón piac, élénkülhet például az ingatlanok iránti igény. • Számos macedón iparág, illetve az ottani tőke találhat magának utat a koszovói fejlesztésekhez. • Macedónia részesülhet a koszovói természeti kincsek (ásványi anyagok, barnaszén) kitermelése, feldolgozása nyújtotta lehetőségekből.35 • Fejlődhet a tranzitforgalom, turizmus. Politikai tekintélynövelő lehetőségként említik Macedónia esetleges közvetítői tevékenységét a Koszovó számára létfontosságúnak tartott szerb gazdasági kapcsolatok felújításában. Ida ezek a viszonyok mégsem normalizálódnának, akkor - macedón ok12 Külügyi Szemle
