Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
Rónay Miklós államokat - nem tartják bizonytalan jogalanynak. (Ez persze a nemzetközi közjog paradigmájának adottságai alapján, azon a tudományágon belül rendben is van.) A jogi és a nemzetközi kapcsolatok tudomány által adódó nemzetközi képesség között tehát esetenként diszkrepancia adódhat. A jogi és a politikatörténeti vizsgálat között az az elvi különbség, hogy a jog - fogalmi gondolkodásából következően - először elvileg akarja eldönteni, hogy valami a nemzetközi jog alanya-e vagy sem, és utána hajlandó annak cselekményeit vizsgálni. A nemzetközi kapcsolatok tudomány az erőcsoportosulások egymáshoz való viszonyát tekinti a vizsgálandó valóságnak, és az ezen az anyagon mutatkozó jelenségmintázatokat, kialakuló szokásokat, szabályokat tekinti másodlagosnak, következménynek, olyannak, amik az erőközpontok egymással való küzdelmük története folyamán mint rendet kialakítanak. így magát a nemzetközi jogot is másodlagosnak tekinti. A nemzetközi kapcsolatok tudomány előnye tehát az, hogy nem kell előre megmondani, hogy az egyház alany-e vagy sem, és ha igen, akkor hogyan, hanem az majd a végén evidencia módjára kiadódik. A Szentszék és „a katolikus egyház többi része" közötti viszony értelmezése a nemzetközi kapcsolatok tudomány értelmezése alapján Az, hogy a nemzetközi közjog a Szentszéket tekinti a nemzetközi jogalanynak, de a katolikus egyházat mint olyat nem (vagy nem tudja), nem jelenti azt, hogy a nemzetközi kapcsolatok tudomány logikája alapján ne lehetne erről a pontról továbblépni. Az előzőek alapján az egyház önképéből kell kiindulni, amit aztán a nemzetközi kapcsolataiban a tárgyalópartnerekkel a gyakorlatban elfogadtat/működtet. Az egyértelmű, hogy az egész világon elterjedt egyház globális, anacionális egységként értelmezi és igazgatja önmagát, jogrendjét úgy működteti, hogy az a kánoni közigazgatási egységesség által, a Szentszéktől az egyes Krisztus-hívőkig „leérő" jogrendi kontinuitás, jogi megszakítatlanság által kifejezze az egyház ekkleziológiai önreflexióját, tudniillik az egész világon való egységességét. Hogyan érzékelik ezt a tulajdonságát a szerződő vagy diplomáciai kapcsolatot kötő partner országok? A Szentszék és „a katolikus egyház többi része" között sokan feltételeznek valamilyen szervetlen kapcsolatot. Ez a képzet valószínűleg a nemzetközi közjog látott megértési mechanizmusa alapján alakul ki, márpedig azon kívül az egyetemi tankönyvekben erről a témáról nem tanulhatunk. Ilyen értelmezések esetében szokott fölvetődni olyan kérdés, hogy a Magyarországi Katolikus Egyház14 miért ismeri el a Szentszék „fennhatóságát", és ehhez hasonlók. Vannak, akik annak a véleményüknek adnak hangot, hogy amikor egy állam a Szentszékkel szerződik, akkor valamilyen szokásjog nevében jár el, de nem ismerik el a Szentszéknek az illető ország területén élő katolikus egyházrész fölötti nemzetközileg értelmezhető szuverén kormányzati hatalmát. A korábbiakban viszont láttuk, hogy a konkordatárius szerződéseket kötő államok evidencia módjára 124 Külügyi Szemle
