Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja más lenne mint a kormányé, hanem mert politikai súlyuk és a probléma iránti különleges érzékenységük a részletes tárgyalást indokolttá teszi. A meglehetősen szűkszavú, gyér és óvatos hangvételű magas szintű hivatalos megnyilvánulásokból aligha lehet arra a sokféleségre következtetni, ami a koszovói kérdés megítélésében a macedón társadalmat ma jellemzi. Ezért fontosnak tartjuk a macedón véleményformálók szélesebb, hivatalos kötöttségek által nem befolyásolt körének (politikai elemzők, újságírók, civil szervezetek stb.) véleményeit, ha hézagosán és röviden is, ismertetni. Ezek jó része is elfogadja, sőt óhajtja Koszovó státusának végleges, a realitásokat figyelembe vevő - tehát a függetlenséget végül is elfogadó - mielőbbi rendezését. Ugyanakkor több oldalról is megvilágítható általuk a mögöttes mozgatóerő: a közvetlen érintettségből eredő speciális érdekeltség és a hosszú együttélés szabta egymásra utaltság mellett a régi ellentétekből fakadó félelmek és az évszázados háttérbe szorítottság diktálta kisebbrendűségi érzés egyaránt tetten érhetők ezekben a véleményekben. Ezekben kimondhatják azt is, amit a hivatalos politikai nyilatkozatok egyelőre jobbnak látnak elhallgatni. A probléma egyik legjobb macedón ismerője24 úgy véli, hogy Koszovó ügyében Macedóniának bölcsen és felelősen, de ugyanakkor határozottan kell fellépnie saját érdekei védelmében is. Közvetlen szomszédként előre kell látnia mindazokat a tényezőket, amelyek - közvetve vagy közvetlenül - befolyásolhatják az ottani folyamatokat, a lehető legkevésbé fájdalmas és leginkább békés módon közreműködve a „koszovói tűzfészek felszámolásában". Kis államként Macedónia a helyzet megoldásának „konstruktív körüljárásában" játszhat szerepet, az észszerű lépéseket támogatva. Ahhoz a korábbi, általánosan elterjedt meggyőződéshez képest, mely szerint Koszovó közvetlen egzisztenciális fenyegetést jelentene Macedóniára, az utóbbi években jelentős véleményeltolódás figyelhető meg magában Macedóniában - állapítja meg a szerző.25 Szerinte a koszovói albánok a korábbinál sokkal higgadtabb, érettebb állásponton vannak, tudatában az államépítéshez szükséges bizalom és a jószomszédi viszony fontosságának. Persze, még jó ideig szükség lesz a nyugati erők jelenlétére Koszovóban - „biztosítja be" magát Biljali is. Figyelemre méltó következtetésre jut elemzőnk abban a tekintetben is, hogy a korábban követett Belgrád-barát Koszovó-politika nemcsak nem áll Szkopje érdekében, hanem azzal éppen ellentétes. A koszovói helyzet cseppfolyóssága a régió - s benne Macedónia - számára a feszültség, kiszámíthatatlanság, instabilitás továbbélését jelenti. Mivel a döntés magát Szerbiát is, bár fájdalmasan, „megszabadítja majd belső romboló erőitől", a koszovói döntéssel kapcsolatos „fatalista meggyőződésével" szakító Macedónia könnyebben megoldhatja majd szerb szomszédjával meglévő vitáit (például az egyházi önállóságot illetően) is.26 Egy másik macedón szakértő27 egységes Koszovó mellett száll síkra, mivel Macedónia szempontjából „a protektorátus felosztása a lehető legrosszabb szcenárió, amely2008. tavasz 9
