Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Vámos Péter: "Csak kézfogás van, ölelés nincs": a kínai-szovjet kapcsolatok normalizálása a nyolcvanas években
Csak kézfogás van, ölelés nincs": a kínai-szovjet kapcsolatok normalizálása a nyolcvanas években Jegyzetek 1 A szerző köszönetét mond a tajvani Csiang Csing-kuo Alapítványnak (Chiang Ching-kuo Foundation for International Scholarly Exchange) a magyar-kínai kapcsolatok dokumentumainak kutatásához nyújtott támogatásáért. A tanulmányban a kínai nevek és szavak magyar akadémiai átírásban szerepelnek. 2 Kay Möller a kifejezést a KNK 1990 utáni nemzetközi helyzetének jellemzésére alkalmazza. Lásd Möller, Kay: Die Aussenpolitik der Volksrepublic China 1949-2004. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften, 2005.113. o. 3 Michael Yahuda: The International Politics of the Asia-Pacific, 1945-1995. London and New York: Routledge, 1996.186. o. Yahuda a Yufan Hao és Guocang Huan által szerkesztett The Chinese view of the World (New York: Pantheon Books, 1989) dmű könyvből idéz, amely az Egyesült Államokban tanult kínai szerzők tanulmányait tartalmazza. Ebben a szerkesztők Kínát „globális stratégiai jelentőséggel és politikai befolyással bíró regionális hatalomként" írják le. xxix. 4 Lásd: Yahuda (1996) 77-78. o. 5 Yahuda (1996) 202-203. o. 6 David Shambaugh: „Pattems of Interaction in Sino-American Relations." 198-199. o. Ini Chinese Foreign Policy. Theory and Practice, (szerk. Thomas W. Robinson-David Shambaugh) Oxford: Clarendon Press, 1994. 197-223. o. Az Egyesül Államok Kína-politikájáról magyarul lásd Vámos Péter: „Együttműködő ellenfelek. Az Egyesült Államok Kína-politikája." Külügyi Szemle, 2003. 4. sz. 88-116. o. 7 Thomas W. Robinson: „Chinese Foreign Policy from the 1940s to the 1990s." 568. o. In: Robinson- Shambaugh (1994) 555-602. o. 8 A két gazdaság kapcsolatrendszerérői lásd Lowell Dittmer: Sino-Soviet Normalization and Its International Implications, 1945-1990. Seattle and London: University of Washington Press, 1992. 80-88. o. 9 Beijing Review, 1979. április 6, 3-4., idézi: Jonathan D. Pollack: „The opening to America" 450. o. In: The Cambridge History of China. (General Editors: Denis Twitchett and John K. Fairbank. Vol. 15. The People's Republic, Part 2. Revolutions within the Chinese Revolution, 1966-1982. (szerk. Roderick MacFarquhar and John K. Fairbank.) Cambridge: Cambridge University Press, 1991.402-472. o. 10 Pollack (1991) 454-455. o. 11 Uo.457. o. 12 Uo. 452-453. o. 13 Yahuda (1996) 206. o. A vietnamiak az 1969-es szovjet-kínai határincidensek idején, amikor a kínaivietnami határon is sor került kínai provokációkra, már megfogalmazták a kínaiakkal kapcsolatos félelmeiket. A hanoi magyar ideiglenes ügyvivő jelentése szerint „maga Ho Si-minh mondotta egyszer a szovjet nagykövetnek: ha néha-néha elvesztették internacionalizmusukat, az mindig Kínával függött össze". A kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozásával kapcsolatos álláspontjukat úgy fogalmazták meg: „Ha nem vesznek részt, az hiba, de ha részt vesznek, az óriási veszélyt jelent. Ha a baráti pártok megneheztelnek, még mindig kisebb a veszély, mint a kínaiak haragja." Hídvégi Ferenc ideiglenes ügyvivő jelentése: Kínai-szovjet és a kínai-vietnami viszonyokról. Hanoi, 1969. augusztus 25. MÓL XIX-J-l-j-Kína-1-001539/15-1969,57. d. 14 Yahuda (1996) 91. o. 15 Yahuda (1996) 207. o. 16 Angolul SDI: Strategic Defense Initiative - Stratégiai védelmi kezdeményezés néven. 17 A szovjet csapatok 1979. decemberi afganisztáni bevonulására adott meglepően határozott amerikai válasz oka az volt, hogy a Szovjetunió 1945 óta először szállt meg egy olyan országot, amely nem tartozott a Nyugat által hallgatólagosan elfogadott szovjet érdekszférába. Áz 1956-os és 1968-as kelet-európai válságok idején a Nyugat hallgatólagosan elismerte a Szovjetunió azon jogát, hogy birodalmán belül rendet teremtsen. Ezt a lépést azonban a szovjet érdekszféra egyoldalú, erőszakos 2007. tél 329
