Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Vámos Péter: "Csak kézfogás van, ölelés nincs": a kínai-szovjet kapcsolatok normalizálása a nyolcvanas években
Vámos Péter A politikai konzultációk megkezdése, előrelépés gyakorlati kérdésekben (1982-1985) Az első nagy lépést a tárgyalások felújítása érdekében a szovjetek tették meg. L. I. Brezs- nyev 1982. márciusi taskenti beszédében Kínát szocialista országnak nevezte; támogatta Peking álláspontját a Tajvan-kérdésben; hajlandóságot mutatott a Kínával fenntartott kapcsolatok fejlesztésére; és a politikai kapcsolatok normalizálását célzó tárgyalások megkezdését javasolta. Teng Hsziao-ping arra utasította a külügyminisztériumot, hogy azonnal reagáljon a beszédre. Csien Csi-csen, a Tájékoztatási Osztály akkori vezetője március 26-ra megszervezte a pekingi külügyminisztérium történetének első sajtótájékoztatóját. A kínai reakció három tőmondatból állt: „Figyelemmel kísértük Brezsnyev elnök március 24-i taskenti beszédének kínai-szovjet viszonyra vonatkozó részeit. Határozottan elutasítjuk a megjegyzésekben található Kína elleni támadásokat. A kínai-szovjet viszonyban és a nemzetközi kapcsolatokban a Szovjetunió valódi tetteinek tulajdonítunk fontosságot." A bejelentést a résztvevők állva üdvözölték, hiszen ülőhelyek hiányában a vendégek körülállták Csien Csi-csent és tolmácsát, Li Csao-hszinget. A szöveg két fontos kifejezése a „figyelemmel kísértük" és a „fontosságot tulajdonítunk" volt, mivel mindkettő a kínaiak pozitív hozzáállását jelezte. A hír jelentőségét kihangsúlyozandó, a három mondat a másnapi Zsenmin Zsipao címoldalának közepén jelent meg.30 A nyár folyamán Jü Hung-liang, a külügyminisztérium Szovjetunió-Kelet-Európa Osztályának vezetője Moszkvába és Varsóba utazott, hivatalosan az ottani kínai nagykövetségek ellenőrzése céljából. Az első állomás Moszkva volt, ahol Jü augusztus 10-én a kínai nagykövetség épületében találkozott partnerével, M. Sz. Kapica főosztályvezetővel (aki szabadságát megszakítva tért vissza Moszkvába a találkozóra) és Leonyid F. Iljicsov külügyminiszter-helyettessel. Jü szóban ismertette Peking üzenetét. Jegyzetek nélkül beszélt. A szöveget, amelynek minden szava különös hangsúlyt kapott, szó szerint adta tovább. A „szóbeli jegyzék" írott változatát Csien Csi-csen közli memoárjában: „Kína és a Szovjetunió között hosszú évek óta rendezetlen viszonyok uralkodnak. A két nép nem kívánja e helyzet további fennmaradását. Itt az idő, hogy tegyünk valamit a kínai-szovjet kapcsolatok javításáért. A problémák természetesen nem oldhatók meg egyik napról a másikra, de a kínai fél úgy véli, hogy a legfontosabb a kapcsolatok javítására vonatkozó valódi akarat megléte. Teljességgel lehetséges egy igazságos és ésszerű megoldás tárgyalásos úton való megtalálása. A kínai fél kiindulópontként azt javasolja, hogy a Szovjetunió győzze meg Vietnamot, hogy vonja vissza csapatait Kambodzsából. Az is lehetséges, hogy más, olyan problémákkal kezdjük, amelyek befolyással vannak országaink kapcsolatára. Ilyen például a határtérségben történő haderőcsökkentés. Ezzel egy időben mindkét félnek dolgoznia kell azon, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak a szovjet csapatok Mongóliából való kivonásának kérdésére. A kínai fél azt is reméli, hogy elfogadható megoldást lehet találni az afgán kérdésre. Összegezve: csak 318 Külügyi Szemle
