Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)

2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Varró László: Az energiaellátás biztonsága és a magyar külpolitika

Varró László • Mind a megújuló energiaforrások terjedése, mind az energiahatékonyság javulása fékezi az importált fosszilis energiahordozók iránti kereslet növekedését. Az ener­giapolitikának természetesen törekednie kell a megújuló energia térnyerésére és az energiahatékonyságra, ennek a lehetőségei azonban sajnálatosan korlátozottak. A földrajzi és műszaki adottságokat, valamint a költségvetés teherviselő képessé­gét figyelembe véve sem a megújuló villamos energia, sem a bioüzemanyagok esetében nem reális az energiaimport teljes helyettesítése. Az energiahatékonyság növelése lehetséges, de az alacsony életszínvonal miatt a magyar háztartások átla­gos energiafogyasztása jóval a nyugat-európai alatt van, az ország felzárkózásával pedig az autók és háztartási cikkek további terjedése várható. Látható tehát, hogy az energiarendszer importfüggősége gyakorlatilag elkerülhetet­len; az energiapolitika feladata tehát a nemzetközi kapcsolatok megfelelő menedzse­lése, nem pedig az autarkiára törekvés. Az energetikai külkapcsolatokban jelentkező feladatokat két alapvető témakörbe lehet csoportosítani: az egységes európai energia­piac és az EU közös energiapolitikájának kialakításával kapcsolatos, Magyarországot elsősorban, mint EU-tagállamot érintő kérdések, illetve a „hagyományos" külpolitika elsősorban kétoldalú kapcsolatainak energetikai vonatkozásai. Természetesen bizonyos esetekben, mint amilyen például a tervezett Békéscsaba-Nagyvárad villamos vezeték a kétoldalú és az európai regionális vonatkozások összekapcsolódnak. Az egységes európai piac és ellátásbiztonság A piaci hatékonyság és az ellátásbiztonság között nincs ellentmondás, éppen ellenkezőleg, a hatékony versenypiacok magasabb színvonalú biztonságot garantálnak, mint az állami­lag szabályozott monopol rendszerek. Ennek oka, hogy egy váratlan keresleti vagy kínálati sokk (például hideghullám vagy az importszállítás fennakadása) esetén a piaci folyamatok az egyensúly helyreállítása felé irányulnak. A piaci ár kritikus fontosságú információs csa­torna: ha a kereslet és kínálat egyensúlya felborul, a piaci ár változása azonnal jelzést ad a gazdaság valamennyi szereplőjének. Egy véletlen sokk okozta kínálatkiesés esetén az ár­emelkedés hatására a fogyasztók kevesebbet fognak fogyasztani, a termék és a helyettesítő termékek előállítói pedig többet fognak termelni, anélkül hogy szükségük lenne részletes információra arról, mi okozta a korábbi piaci egyensúly felborulását. Hatékony piac nélkül ez az alkalmazkodás nem következik be. A 2006 januárjában az ukrán tranzit fennakadása miatt bekövetkező gázellátási válság idején Magyarországon nem volt hatékony gázpiac. A belföldi árak nem változtak, semmilyen ösztönzés nem volt arra, hogy a fogyasztás csök­kenjen, illetve a piaci szereplők pótlólagos gázmennyiségeket hozzanak a magyar piacra. A válság idején adminisztratív intézkedésekkel és a fizikailag meglévő tartalékkapacitások­kal kellett biztosítani a változatlan keresletet. Amikor az időlegesen felszökő magas árak 66 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents