Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Katona Magda (2007. június 26-i) számában. A legtöbb elemző a 2007. november 6-i, országgyűlési képviselők elleni baghláni öngyilkos robbantást a Nemzeti Egységfront egyik vezető egyénisége, a síita Musztafa Kazemí elleni támadásként értékel. Mohammad Ilyas Dayee-Wahidullah Amani: Helmand Buries Politician Killed in Suicide Blast, Institute for War and Peace Reporting (ARR No. 273.15. Nov. 07.). 29 Ily módon az afgán parlamentben több női képviselő van, mint a legtöbb nyugati országban. Ám a férfi képviselők palackokkal dobálnak, az ülésen megerőszakolással fenyegetnek, törvénytelenül kizárnak soraik közül női képviselőket. A tálibok korát idéző törvényjavaslatot terjesztettek be, hogy női kollégáik a parlament üléseit csak férfi hozzátartozói engedéllyel és kísérlettel látogathassák. 30 A pastunok aránya az ország lakossága körében: 55 százalék, a tádzsikoké: 19 százalék, az üzbége- ké 9 százalék, a hazaráké 8 százalék, az ajmakoké 4 százalék, a türkméneké 3 százalék, a beludzsoké 1 százalék. Katona Magda: A soknemzetiségű Afganisztán. Budapest: Bíró, 2002. 46. o. Mohaqqeq az Iránban élő afgán menekültek körében Karzaí után a második lett. Az ő szavazataikkal haladták meg a rá adott voksok a hazarák országon belüli arányát. 31 Qánúní Parván, Kapisza, Baghlán tartományokban szerzett többséget, szűkebb pátriájában Pandzssírben elnyerte a voksok 95 százalékát. Mohaqqeq Bamián, Daikundí tartományokban valamint Ghazni tartomány Dzsagúrí és Dzsagatúi járásaiban jutott többséghez. O Karzaíjal holtversenyben megszerezte az Iránban szavazó afgán menekültek voksainak 44 százalékát, így lett harmadik. Az országon belül Dosztum megelőzte, az üzbégek által lakott Fariáb, Szaripul, Takhár tartományokban többséggel, szűkebb pátriájában Dzsauzdzsán tartományban pedig elsöprő többséggel, a szavazatok 73 százalékával. 32 Paradox módon Karzaí is Durrání. 33 Ulomí tábornok pártját a Hezb-i Muttahid-e Millí (Nemzeti Egység Pártot) 18 hónapig nem jegyezte be az igazságügy-minisztérium, mivel eredeti programjában szerepelt a marxizmus. Gulábzoí Abdul Rasíd Ariánnal, Tarakí igazságügy-miniszterével alapított pártot Millí Gund (Nemzeti Párt) néven a ANDP Khalq szárnyához tartozókkal, majd összeveszett Áriánnal, mivel utóbbi nem akart szövetkezni a Karzaí-kormány külső és belső ellenségeivel, az északi hadurakkal, otthagyta Árián pártját. Ulomíékkal együtt csatlakozott az ellenzéki Nemzeti Egységfronthoz (Dzsabha-je Muttahid-e Millí). 34 Citha D. Maass: Afghanistan without Political Parties: Can the New Parliament Function? Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) Comments, 2006. március. 34-en kötődnek a baloldali rezsimekhez, mintegy negyvenen a Hezb-i Iszlámíhoz. Pajám-e Mudzsáhíd, Kabul, 1385. Szaur 3. (2006. április 24.) 35 A pastunok az alsóház, a Voluszí Dzsirga 249 helyéből mindössze 113-at szereztek meg, a tádzsikok és ajmakok hatvan helyet. Ezzel szemben a hazarák 42, az üzbégek 22 helyhez jutottak, ami messze meghaladja arányukat a lakosság körében. A kisebb etnikai csoportok közül négy képviselő türk- mén, három arab, kettő pasai, egy núrisztáni, egy kirgiz és egy fő beludzs-brahuí. 36 Először a 2007. november 6-i baghláni robbantásnál életét vesztett Szajjíd Musztafa Kazemí hazara Hezb-i Vahdat parancsnok, a Karzaí-kormány korábbi kereskedelmi minisztere, az Iqtidár-i Millí (Néphatalom) párt vezetője és Szajjíd Mohamed Gulábzoí a Nadzsíbullah-rezsim belügyminisztere vezetésével az Isztiqlál-i Millí (Nemzeti Függetlenség) frakció alakult meg, majd Rabbání és Núrul Haq Ulomí vezetésével az Iszláh Talabán (Reformkövetelők), később a Hat-e Szevom (Harmadik Út), amelynek egyik vezetője Sukría Barakzaí. Április elején alakult a negyedik az Afganisztáni Parlamenti Csoport Mírveísz Jászíní nangarhári képviselő vezetésével. 37 A parlament az Iránból kitoloncolt afgán menekültek miatt megvonta a bizalmat a menekültügyi és a külügyminisztertől, valamint kizárta soraiból a hadurakat éles szavakkal bíráló Farah tartománybeli maoista képviselőnőt, Malalaí Dzsoját. 38 Iszmáíl százados lázadó katonái élén átállt 1979. március 15-én a baloldali kormány elleni, Iránból szított zendüléshez, és középkori kegyetlenséggel mészároltatott le mindenkit, aki a kormányhoz kötődött. A citadella ormára, karókra tűzette ki a fejeket, közte nőkét és egy csehszlovák geológus expedíció tagjaiét is. Dosztum, Masz'úd, Szajjáf és a hazara milíciák 1992 és 1996 között váltakozó szövetségben hadat viseltek egymás ellen, és romba döntötték Kabult, Hekmatjár pedig rakéták ezreit zúdította a fővárosra. 112 Külügyi Szemle
