Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Katona Magda 7 Ezt kiegészítette 2003-ban Berlinben a biztonsági erők reformjáról szóló megállapodás. Ennek értelmében négy év alatt 70 ezer fős afgán nemzeti hadsereg felállítására került volna sor amerikai felügyelettel, 35 ezer fős rendőrség kiképzésére német irányítással, a kábítószer elleni küzdelem megszervezésére brit vezetéssel, az igazságügyi szektor körülhatárolatlan reformjáról olasz kezdeményezéssel. (Ekkor még nem körvonalazódott az államforma, s benne az iszlám és a világi törvénykezés szerepe, a bírói és ügyészi struktúra, mindmáig nincsenek büntető és polgári törvény- könyvek). A DDR programért a helyi viszonyokat az amerikaiakhoz hasonlóan kevésbé ismerő Japán viselte a felelősséget. A legnagyobb kudarc ez a reformcsomag volt. A DDR óriási visszaélésén kívül (amelynek valós célja a fegyveres erőkben „a kommunista elemektől való tisztogatás") teljes egészében papíron maradt. Lefegyvereztek azonban olyan szekuláris törzsi milíciákat, a törzsi ha• tárőrség maradványát, amelyik sikeresen felvette volna a harcot az al-Káidával szemben. 2006-ban DIAG néven új program indult az illegális fegyveres csoportok lefegyverezésére. 8 A 2004. júniusi isztambuli konferencia döntött arról, hogy az atlanti szövetség átveszi a már meglévő tartományi újjáépítési csoportokat az északi tartományokban a koalíciós erőktől, Mazár-i Sarífben a britek vették át az amerikaiaktól, Maimanában a norvégek a britektől, Baghlán tartományban a hollandok, Kunduzban és Badakhsánban a németek létesítettek PRT-t. 9 Mazár-i Sarífben már ott voltak az amerikaiak, és Maimanában a britek helyezkedtek el. A baghláni Pul-i Khumríban a hollandok, a badakhsáni Fáizábádban a németek létesítettek PRT-t. 10 Helyükre a svédek kerültek. 11 A magyar PRT hivatalosan 2006. október 1-jén kezdte meg működését Baghlán tartományban, ahol a legveszélyesebb etnikai milíciák működnek. A választások során háborús bűnökért és fegyveres csoportokhoz kötődés Baghlán tartományban volt a legtöbb kizárás. A tartományban az iszmáilita milíciától a dzsámi ati andarábi milícia vette át az uralmat a legveszélyesebb tömeggyilkos, Dídár parancsnok vezetésével. Ezek az etnikai szervezetek nyíltan kihívást intéznek a Karzaí-kormány ellen. A tartomány pacifikálása sem katonai, sem klasszikus fejlesztés révén nem lehetséges, kizárólag politikai stabilizációs eszközökkel, a centripetális erők egymás általi semlegesítésével, okos taktikával, a politikai intézményrendszert erősítő projektek révén. A humanitárius tér katonai megszállása kockázatos, ám politikai kitöltése kívánatos. A hagyományos jótékonysági, főleg egyházi segélyszervezetek térítési szándékai és a helyi politikai viszonyokban járatlansága a helyi hatalmi harcok kereszttüzébe sodorhatja, vagy a helyi hadurak kétes céljainak játékszeréül degradálhatja őket. 2007. november 6-án Baghlán tartományban a Baghlán-i Dzsadíd-i cukorgyár avatásakor a parlament gazdasági bizottsága volt a célpontja az ország történelmének legnagyobb szabású öngyilkos merényletének, ahol hat országgyűlési képviselő, 75 kivezényelt iskolás gyermek, hét pedagógus, öt rendőr és a merénylő vesztette életét, több képviselő és mintegy száz gyermek megsebesült. 12 Egy évig az OEF-től automatikusan átvették a PRT-ket. A tisztán pastun lakosságú, békés Logar tartományban, ahol urániumbányászat folyik, a csehek létesítenek PRT-t a 2007. augusztus 26-i határozat alapján. 13 A 2006. május 29-i kabuli zavargásokat is az váltotta ki, hogy karambolozó amerikai katonák a tömegbe lőttek. 2007. március 4-én Dzsalálábádban amerikai katonák egy öngyilkos merénylet folytatásaként megtorló akciót folytattak a lakosság ellen. 2007. június 29-én Nangarhár tartomány Khugiání térségében 85 éves ember és unokája is áldozatul esett a szövetségi erők bombázásának. Forrás: az ISAF 2007. július 2-i sajtótájékoztatója. 14 A szovjetek elleni harc során megszervezett katonai-politikai szervezetek. A DDR program a biztonsági szektor 2003-as biztonsági reformcsomagjának része volt japán irányítással. (Disarmement, Demobilization and Reintegration) A hadurak régi fegyvereik leadására, a harcosok élet beindítási segélyeiből és a leadott fegyverekért kapott pénzből új, működő fegyvereket vettek. A hadurak milíciái helyett leszerelt 45 ezer fő zömmel a szocialista országokban tanultakból áll. A statisztikák szerint 60 ezer önkéntes jelentkezőt szereltek le, ám a fegyveres erők leépítése nem önkéntes alapon történt. A régi szakemberek leszerelése révén a családtagokkal együtt mintegy 250 ezer, kezdetben 110 Külügyi Szemle
