Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán? után, Irak megszállását követően hamarosan a bekerítettség érzése a nemzetállami érzések konszolidációjához, a radikálisok győzelméhez, Ahmadinezsád hatalomra jutásához vezetett. Teherán tradicionálisan érzékeny nemzeti szuverenitására, amelynek fő eleme a bekerítettség már a 19. századi brit-orosz vetélkedés óta jelentősen hat kül- és biztonságpolitikai döntéseire. Ehhez járulnak nagyhatalmi és az iszlám világban vezető szerepre törekvő ambíciói. Irán is erősíti jelenlétét a közép-ázsiai térségben. Tádzsikisztánnal védelmi megállapodást írt alá. Afganisztánnal és Tádzsikisztánnal bilaterális kereskedelmi és kulturális egyezményt kötött, és az együttműködés további területeit bővíti (pl. közös regionális televíziót tervez). Szeretne vásárolni a türkmén földgázból és vezetéket építeni észak-déli irányban. A 2007. július 17-én megkötött megállapodás értelmében a tádzsikisztáni, Dusanbe melletti Ajní légibázist Oroszország haderő állomásoztatására használhatja a CSTO együttműködés keretében. SU-25 vadászgépekkel és Mi-24 és MI-8 harci helikopterekkel. India jó kapcsolatot ápolt a Nadzsíbullah-rezsimmel. A tálibok alatt az afgán-indiai kapcsolatok mélypontra jutottak. 2001 után támogatottjai - mind az Északi Szövetség, mind a Karzaíhoz hasonló pastunok - közül többen kormányra kerültek. Újdelhi ismét megnyitotta kandahári és dzsalálábádi konzulátusait, és Héráiban valamint Mazár-i Sarífban új képviseleteket létesített. Oktatási, egészségügyi, gyógyszeripari, hírközlési, közlekedési, polgári légi közlekedési, mezőgazdasági, vízügyi, energetikai és számos más területen nyújt segítséget. Buszokat, repülőket ajándékozott az afgán kormánynak, kórházakat nyitott és szerelt fel, ismét afgán fiatalok tanulnak indiai felsőoktatási intézményekben, a hagyományos (orvosi, hírközlési) szakok mellett diplomatákat, rendőröket és katonákat is képeznek.75 A katonai és egyéb fegyveres szervezeti együttműködést is felújították. Iszlámábád azzal vádolja Újdelhit, hogy afgán táborokban indiai kiképzők képezik ki a pakisztáni beludzs felkelőket.76 Újdelhit aggasztja Musarraf uralmának erodálódása és az amerikai elnökválasztások közeledte. A két ország fennállásának hatvan esztendeje során Bush volt Indiával a legbarátságosabb amerikai elnök, különösen, amióta amerikai-indiai stratégiai partnerség jött létre. A kasmíri kérdés békés úton rendezésének lehetősége karnyújtásnyira került. Újdelhi aggódik a tálibok szalonképességét célzó amerikai-pakisztáni erőfeszítések miatt. Az indiai stratégák úgy vélik, ha Iszlámábád visszanyeri befolyását Kabulban, India kiszorul abból a politikai térből, amit Afganisztánban az utóbbi hat évben teremtett magának. Biztonságpolitikai téren meggyőződése, hogy a tálibok teljes mértékben a pakisztáni titkosszolgálatok teremtményei, és Washington naivan Iszlámábád kezére játszik a táliboknak a kabuli kormányzatba visszasegítésével. Újdelhi tisztában van azzal, hogy ma már lehetetlen tálibellenes szövetséget összekovácsolni, mint az 1990-es években. Korábbi támogatóik, India, Irán és Oroszország között egyre mélyül a diszharmónia. Mindez a regionális dinamikák felgyorsulásához vezetett. Az iráni-orosz érdekek nem mindenben egyeznek. Oroszország befolyása nő Kabulban. Irán tárgyalni akar, 2007. tél 91
