Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Lotz Károly: Fenntartható energiatermelési és ellátási kilátások 2030-ig
Fenntartható energiatermelési és -ellátási kilátások 2030-ig • az egyes tüzelőanyag-fajtákból bekövetkező hiányok (különös tekintettel a földgázhiányra) elhárítása érdekében elő kell mozdítani az olyan erőművi kapacitások létesítését, amelyek alternatív, kisegítő tüzelőanyagok használatára is képesek. Következtetések Az Európai Unió az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának elvét érvényesítve a földgáz és a villamos energia egységes, liberalizált belső piacát is létrehozza, a tagországokra kötelező szabályokkal és a technikai feltételek kiépítésének támogatásával. A földgáz és a villamos energia - a kőolajtermékekhez hasonlóan - nélkülözhetetlen a gazdaság működéséhez és a lakosság életfeltételeinek fenntartásához. Az egységes piac létrejötte után a földgáz és a villamos energia szabad áramlása miatt az egy vagy néhány tagországban bekövetkező hiány kiterjed a többi tagországra, azoknak a saját ellátásuk biztonságára hozott intézkedéseik ellenére is. Ezért nem tartható az a jelenleg érvényes elv, amely szerint a tagországoknak egyedileg kell gondoskodniuk ellátásuk biztonságáról. A földgáz- és a villamosenergia-ellátás esetében is - a kőolajtermékekhez hasonlóan - közös ellátásbiztonsági intézkedésekre van szükség. Szükséges továbbá a kötelező földgázbiztonsági készlet létrehozása, a kötelező erőművi kapacitás és tüzelőanyag-tartalék előírása, valamint kollektív kínálatnövelő és fogyasztáscsökkentő intézkedések bevezetése a hiányhelyzetekben. Végezetül az energiaellátás biztonságának növelése, az energiafelhasználás csökkentése, a hagyományos üzemanyagok helyettesítése céljából alternatív energiahordozók kifejlesztése, valamint az energiatermelés és -szállítás hatékonyságának növelése érdekében közös uniós kutatás-fejlesztési célokat/programokat szükséges meghatározni. Alapvető fontosságú, hogy a programok megfelelő finanszírozása céljából - a 2007-2013 közötti időszakra jóváhagyott költségvetési keretek között - az energetikai kutatás-fejlesztések jelentős szerepet kapjanak. A magyar energiapolitika 2006. évi OECD-IEA- felülvizsgálata és következtetései Magyarország mint az OECD és a Nemzetközi Energiaügynökség tagországa háromévente kötelességszerűen aláveti magát az IEA részletes energiapolitikai felülvizsgálatának. A legutóbbi felmérés és vizsgálat 2006-ban volt, záró vitájára 2006 decemberében került sor. A vizsgálatban az IEA-képviselők mellett német, francia, svéd és japán szakemberek is részt vettek. Az IEA felülvizsgálata minden tagország számára alapvető jelentőségű, mert háromévenként teljes keresztmetszetet nyújt egy-egy OECD-ország 2007. tavasz 61
