Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Változó identitások: kurdok a török nemzetállamban dó közreműködni a PKK-gerillák elleni harcban. Iraki kurd politikusok az Egyesült Államok támogatásával jelentős lépéseket tesznek a két ország közötti konfliktus elkerülése érdekében, amely jól mutatja az összkurd szolidaritás határait. Tekintettel a meghatározó politikai szereplők érdekeire, illetve a törökországi kurdok eltérő gazdasági, politikai körülményeire, önálló identitására, szervezeteire, elenyésző az esélye a két terület egyesülésének. Az iraki kurd autonómia jelentőségét sokkal inkább abban látom, hogy egy konszolidált, független iraki kurd tartományban - a történelem során először - a kurd nemzet, nyelv, kultúra békés körülmények között intézményesedhet. A kurdok bekerülnek a nemzetközi politikai diskurzusba, amit Ankara sem hagyhat figyelmen kívül saját kisebbségpolitikájában. Mindezek ellenére véleményem szerint az összkurd identitás továbbra is csak a szélsőséges nacionalista diskurzus része maradhat; a törökországi kurdok identitását tehát továbbra is a nemzetállami keretek befolyásolják elsősorban. Törökország ma az európai kisebbségpolitikai normák átültetésén fáradozik, ami új feltételeket teremt a kurd identitás meghatározásához. Liberális jogállamban a kisebbségi etnikai besorolás egyetlen elfogadott alapja az önbevallás, ennek alapján csak az a kurd, aki annak tartja magát. Elképzelhető, hogy a jövőben egy népszámlálásnál lehetőség adódik arra, hogy a kurdok először szabadon kinyilváníthassák etnikai identitásukat. Ez jelentős következményeket vonna maga után. Egyrészt a szabad választás egyben az identitás aktív megélését is jelenti, a kurdok saját maguk jelölnék ki fizikai határaikat. Másrészt a kurd identitás átalakulásra kényszerülne tartalmában is. A társadalmi, földrajzi mobilizáció ahhoz is hozzájárul, hogy az identitás részben szabad választás kérdése legyen. A liberalizáció az identitások között is egyfajta versenyt eredményez, a csoportidentitás tartalmától függően válik vonzóvá vagy előnytelenné, vállalhatatlanná valaki számára. Ezért az üldöztetés és a nyomor által kialakult sorsközösség helyére valami más, közös kultúrán, összetartozás-tudaton alapuló identitáskép kell hogy kerüljön, ami a középosztály számára is vonzó lehet. Tekintettel a kurdok eltérő nyelvi, vallási, kulturális adottságaira egy hosszú távon is életképes kurd identitásnak nyitottnak és toleránsnak kell lennie saját képviselőivel szemben. Barth szerint egy etnikum létének legfontosabb tulajdonsága nem a homogenitás, hanem hogy képes észlelni és érzékeltetni határait, mert ez esetben esetleges objektívnak vélt kulturális, vallási, nyelvi megosztottságának nincs már jelentősége.112 Ehhez azonban nemcsak a kurd, hanem elsősorban a török nemzetállami fejlődésnek kellene eljutnia odáig, hogy teret engedjen különböző identitásoknak. Ez esetben a kurdok helyzete is konszolidálódhatna, és ezáltal képesek lehetnének arra, hogy a kurdo- kon belüli különböző etnikumok a kirekesztés helyett pozitívan definiálják magukat. 2007. tél 65
