Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Változó identitások: kurdok a török nemzetállamban titás és a nemzetállam intézményeinek szisztematikus kiépítése. Törökország külső konszolidálása után egy szekuláris, autoriter, központosított államot hoztak létre a kemalizmus ideológiája mentén, melyet a hadsereg volt hivatott felügyelni.38 Etnikai hovatartozástól függetlenül a gazdasági, társadalmi, identitásbeli átalakulás népszerűtlen és hosszadalmas folyamat volt, melyet csak egy diktatórikus rezsim tudott végrehajtatni. Valódi áttörést - a külsőségekre összpontosító kemalista kulturális forradalom után - a közoktatás, a hadkötelezettség, később a tömegmédia elterjedésével értek el. Az 1920-as évek végétől Törökországban egyre inkább teret nyert a későn jövő, feltörekvő országokra jellemző fasizáló stílus. Milyen szerepet szántak a kurdoknak a török nemzetállamban? Eleinte sok inkonzisztens hivatalos vélemény látott napvilágot; Zürcher szerint ez is oka annak, hogy a kurdok nem tudtak asszimilálódni a török nemzetbe.39 A hivatalos ideológia szerint minden muzulmán40 állampolgár török, azonos jogokkal és kötelezettségekkel, a török nemzettestben tehát mindenkinek helye van. Ugyanakkor a dicső török kultúráról mint örökletes rasszjegyről beszéltek, amelyet nem lehet megváltoztatni, törökké válni tehát nem lehet. Az 1920-as évek végére azonban megerősödött az az inkluzív nemzetfelfogás, hogy a kurdok „egyszerűen hegyi törökök." Akiket, habár „ugyanannak az értékes ásványnak a részei",41 mégis asszimilálni kell. A kurdok a távolabbi, fejletlenebb régiókban éltek, amelyeket egyben a vallásos reakcionizmus, a törzsi autonómia bástyáinak és a fejlődés gátjainak tartottak. Ezért az asszimiláció és később a gazdasági programok is hivatalosan a fejletlenebb régiókra irányultak, és nem a kurdokra mint etnikumra. A kurdok reakciója a belpolitikai fordulatra eleinte nem volt egységes. A kurd törzsek között is társadalmi vita alakult ki arról, hogy a kurdok egyben törökök-e. Sokan vonzónak találták az új, karizmatikus török identitást, törzsük jövőjét az asszimilációban látták 42 McDowall a 20. század eleji törzsi viszonyok elemzésénél hangsúlyozza, hogy a törzsi lojalitás korántsem volt annyira sérthetetlen, mint ahogyan az a vérségi kapcsolat eszméjéből következne. A törzsi testvériséget nagyon hamar felülírhatták gazdasági érdekek, amit egy-két esetben sikerült is kihasználnia a török vezetésnek. Több kurd törzs is (sőt előfordult, hogy belső rivalizálás miatt egy törzsnek csak egy része) kollaborált a török vezetéssel a kurd lázadók ellen 43 A török identitás kurd híveinek tábora azonban rohamosan csökkent, mert a török politika intézkedései a kurdok ellen egyre agresszívebbek lettek, és még minimális szinten sem szolgálták a kurdok érdekeit. A kurd törzsek egyébként is inkább egy otto- mán típusú berendezkedést pártoltak volna, ahol megtarthatják önállóságukat. A török központosítás nem vette figyelembe a realitásokat, eleinte csak destruktív intézkedéseket hozott. Az iszlám szolidaritás és az iszlám intézményrendszer helyét egy ideig nem töltötte be semmi.44 1924-ben betiltották a kurd nyelv használatát, a kurd nyelvű nyomtatást. A falusi iskolákban török nyelven kezdtek oktatni, így az oktatás színvonala csökkent, a közösség és az iskola - mely a központi hatalmat és értékrendet közvetí2007. tél 49
