Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba-Rada Péter Európai Unió befolyása a gazdag nyersanyagforrást jelentő területek irányába jelentősen megnövekedne, ahonnan az unió kőolaj és földgáz szükségletének hatvan százaléka származik. A legnagyobb gazdasági problémát a regionális különbségek jelentik, mert Kelet-Anatólia és a kurd területek gazdasági mutatói kétségekre adnak okot. A török gazdaságra rányomja a bélyegét az állami- és a magánszektor magas adósságállománya, amely rövid lejáratú struktúrája miatt makroökonómiai egyensúlytalansághoz vezet. A legeladósodottabbak pont a legszegényebb területekhez kapcsolható gazdasági ágazatok. A probléma csak strukturális reformokkal oldható meg. Ezen a területen Törökország biztosan az Európai Unió segítségére fog szorulni. Viszont Törökország gazdasági dinamikája elősegíti a rosszul teljesítő nagyobb államok gazdasági reformjainak a megvalósulását. A statisztikai előrejelzések szerint a török gazdaság növekedése a közeljövőben fenntartható lesz, ezért az uniós növekedési mutatók számára a török tagság pozitív változást fog jelenteni. Törökország számára a csatlakozásig még számos tennivaló lesz, aminek az eszköze a szigorú fiskális és monetáris politika, alapvető dezinflációs céllal. A társadalmi kapcsolatok szempontjából egy önmagát meghatározni nem tudó Európa áll szemben egy modernizálódó, ezért szintén identitási zavarokkal küzdő Törökországgal. Az utóbbi évtizedek fejlődése kettészakította a Törökországot. Ezáltal létezik egy nyugati, fejlettebb, „európaibb" része, mely a leginkább megfelelhet a csatlakozás kritériumainak, illetve ott van az elmaradott keleti, vidéki Törökország. Ez utóbbi a jellemzői alapján sokkal inkább egy fejlődő ország képét idézi fel az elmaradott kollektív agrártársadalmával, melynek legfőbb értékei inkább tartoznak a Közel-Kelet térségéhez és nem Európához. Ezért nagy kérdés, hogy Törökország miként tud integrálódni egy ugyan multikulturális, de részben egységes Európába? Európa társadalma fél Törökország csatlakozásától, az egyre erősödő idegenellenesség részben ennek is köszönhető. Európa fél az eltörökösödéstől és a muszlim értékek elterjedésétől, amelyet egyes vélemények az unió értékeivel összeegyeztethetetlennek tartanak. Az alapvetően sztereotípiákkal és félreértésekkel terhelt helyzet az unió politikájának az egyik legnehezebb kérdése lesz. A már most jelentős belső nehézségekkel rendelkező unió esetében ugyanis kérdés, miként tudja majd elmagyarázni polgárainak a török csatlakozás szükségességét, ha már az alkotmány elfogadása is ekkora problémákat okoz? A környezeti biztonság szempontjából Törökország felemás képet mutat. Környezetterhelési értékei alacsonyabbak az unió országaiban mért átlagoknál, viszont nagy különbség, hogy nála ezek koncentráltan jelennek meg. így Törökország környezeti állapota egyre rohamosabb ütemben romlik, köszönhetően a környezetvédelmet negligáló központi hozzáállásnak, illetve a pazarló módszereknek. A terjeszkedő városok, illetve a mezőgazdasági termelésbe bevont egyre nagyobb keleti területek hamarosan az ország természeti képének teljes átalakulását eredményezhetik. Törökország legnagyobb, biztonsági szempontokat is felvető környezeti problémája a határokon át32 Külügyi Szemle
