Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Törökország európai uniós csatlakozásának biztonsági aspektusai olcsóbban valóellátása.153 A környezetvédelem elhanyagolása tekintetében talán kivételt csak a természeti kincsek fenntartásának igyekezete jelent. Az állam a kilencvenes években már felismerte, hogy az ő felelőssége a történelmi, kulturális és természeti értékeinek megőrzése. Ennek tudatában programok indultak, és a kilencvenes évek végére a védett területek száma megközelítette az ötszázat, és várhatóan tovább emelkedik.154 Kijelenthető, hogy a környezetvédelmi problémákra adott válaszok korlátozottak, az erőforrások felhasználása pazarló és rosszul kontrollált, illetve a kormányokat általában a helyzet alulértékelése jellemzi. A gazdasági érdek minden esetben fontosabb, mint a környezetvédelmi. így kérdéses az EU-csatlakozás szempontjából igen fontos szerződések aláírása, az acquis átvétele, illetve az, hogy a meghozott törvényi változtatások mennyire lesznek átültetve a gyakorlatba. Az utóbbi néhány évben megindult ugyan az acquis átvétele, de az adott ösztönzőkkel és intézményekkel a háttérben nem várható, hogy a környezetvédelem területén gyors előrelépések fognak történni.155 A harmadik, országhatárokon túlmutató környezeti- természeti problémakör már közvetlenül érinti a biztonságpolitikai megfontolásokat. Az egyik politikai és katonai problémákat is felvető környezetvédelmi kérdés a Southern Anatolia Project (GAP) esetleges hatása. A terv célja alapvetően pozitív, Törökország délkeleti részének teljes modernizációjára irányul. Azonban a GAP 2010-re 1,7 millió hektárnyi területen igyekszik öntözési rendszert, 22 gátat és 19 vízierőművet kialakítani.156 Ez azonban a Tigris és az Eufrátesz vízkészletének jelentős csökkenését eredményezheti, melyre Irak és Szíria igen nagy aggodalommal tekint. A folyók ügyében Irakkal már 1946-ban megállapodás született, Szíriával pedig Törökország 1987-ben írt alá egy megegyezést, melyben megállapodtak, hogy az Eufrátesz folyó vizéből minimum 500 m3/másodperc mennyiségű víz jut át a határon.157 A tervezett, és már részben végrehajtott változtatások a területen ezt a megegyezést is felrúghatják, bár a török kormány ezt cáfolja. Ez az 1990-es évek folyamán még is megtörtént, amikor Törökország a Szíriába jutó vízmennyiséget 165 m3/másodpercre csökkentette.158 A projekt nem csak határokon átmenő problémákkal járhat. A program ugyanis a tervek szerinti végrehajtása esetén 52 kurd falu és 15 város lakóinak kitelepítését jelenti. Ez legalább 20 ezer kurd lakos áttelepítésére terjed ki.159 Szintén aggályokat vet fel olyan határokon átnyúló környezetvédelmi veszély, mint a levegőszennyezésből adódó savas esők, illetve a határokon átmenő folyók szennyező anyag szállítása. Ezekkel kapcsolatban Törökország több nemzetközi és bilaterális szerződést is aláírt, de a probléma még mindig élő. Az ország főleg nyugati, ipari körzeteire jellemző probléma. Fontos megemlíteni, hogy a Marica folyó Edime, Törökország egyik ipari központja elhagyása után a folyó végig a török-görög határon folyik. Ennek rendezésére már történtek kísérletek, de a folyó szennyezése továbbra is igen erős. A másik ide tartozó probléma a török ipari területekről származó kén-oxidok kibocsátása elsősorban az EU legközelebbi csatlakozóját Bulgáriát veszélyezteti, hiszen a savas esők jó részétől a bolgár területek szenvednek.160 2007. tél 29
