Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba-Rada Péter ratikus társadalom, melynek nem csak a felső rétege érti és él a demokrácia nyújtotta lehetőségeivel. Tehát Törökország a társadalmi és az etnikai különbségeit nehezen és lassan tudja kezelni. A társadalmilag megosztott ország szempontjából még kérdéses, hogy a csatlakozásig enyhíteni tudja-e a feszültségeket és különbségeket, melyek az országból való kivándorlásra sarkallhatják a lakosságot, annak ellenére, hogy 2002-től jelentős lépések történtek ebbe az irányba. Azonban meg-megújuló erőszakos cselekmények még mutatják, igen sokat kell tenni addig, ameddig tényleges előrelépések következhetnek be. Ez pedig gátat vethet az EU bizonyos szintű reformjainak és megerősödhet a tagállamokban a nacionalizmus. Tony Judt szerint az EU még mindig csak nemzetek csoportja, melyeknél szembekerül a kevés európaiság és a nemzeti értékek ereje.122 Ez pedig azt jelenti, hogy a félelem a törököktől visszájára fordíthatja az unió további fejlődését. Erre utal Franciaországban és Hollandiában az alkotmányos szerződés leszavazása.123 A törökkérdés ennek az eredménynek természetesen nem egyedüli oka volt, azonban fontos szerepet játszott benne. A kérdés fennáll: attól még, hogy politikai, katonai és gazdasági fűződnek érdekei Európának a török államhoz, a politikai nyitást nem követheti-e egy társadalmi elzárkózás? Létrejöhet-e egy társadalmi-kulturális feszültségek által jelentősen megbontott Európa (gondoljunk a franciaországi zavargásokra)? A legfőbb kérdés e tekintetben a vallási-kulturális különbözőségekből adódó problémák leküzdése, egymás identitásának kölcsönös elismerése. Az EU két legfontosabb alapelve, hogy mindenki egyformán méltó a megbecsülésre, tehát az egyén jogainak fontossága univerzális tényező, így mindenki egyénileg dönthet vallásáról és értékeiről, melyeket követni szeretne. A másik pedig a kultúrák elismerése, azok egyenjogúsága, a közösségek hagyományainak fontossága, a multikulturális Európa képe.124 Azonban a nyugati individuális értékek az alapvetően kollektivizmusra épülő iszlámnál nem tudnak megvalósulni. Kérdés, hogy a török társadalomban mennyire érvényesül ez a premodem társadalmakat jellemző berendezkedés, mennyiben jellemző a tradicionalitás és a modemitás konfliktusa?125 Az alapvetően nyugati, Nyugat-Európában tanult és az eddigi kormányzó elitet adó fehér törökök mellett jelen van egy második, vidéken élő, szegény, sokkal vallásosabb fekete török népesség, melyre igaz az elmaradottabb társadalmi berendezkedés. A szekuláris hagyományok, az atatürki reformok azért ezeket a területek sem hagyták teljesen változatlanul, azonban a társadalom éppen ezért máig tartó identitási problémákkal küzd.126 Ezen csak az átfogó reformok segíthetnek, melyek csak az utóbbi néhány évben indultak meg.127 A jelenlegi miniszterelnök, Erdogan az első fekete török a történelemben (Isztambul egyik vallásos, szegény kerületében született és vidéki területeken nőtt fel), aki az ország vezetésébe kerülhetett.128 Reformjai és gazdasági irányítása a társadalom modernizálását célozzák, ami jelen esetben nem jelent mást, mint annak európaiasítását. 24 Külügyi Szemle
